A Cserehát dombvidék - az eddigi legtalálóbb hasonlat szerint – leginkább a Windows XP háttérképére hasonlít, s szinte mindenki hallott már róla, bár valószínűleg sokan keverik a Nógrád megyében fekvő Cserhát hegységgel. A Cserehát, amelyről beszélünk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, 84 falut és négy várost, összesen százezer embert foglal magában. Hogy kötni is tudjuk valamihez: ide tartozik az Aggtelek Nemzeti Park egy része, a Bódva patak völgye, s az egykor mesterségesen létrehozott Rakacai víztározó is.
A tó köré épített víkendház-bodegatelepen kívül a csereháti táj nyáron zöldellő, télen zúzmarával borított, de mindig lenyűgöző. A szocialista nagyipar (szlovákiai és magyar) leépülésének köszönhetően a patakok és vizek még tisztultak is az utóbbi évtizedekben. Ezért néz ki úgy a Cserehát, mint egy XP háttérképe. (Mivel a Wifi falu programban résztvevő felhasználók Netbox gépén a gazdaságos Linux fut, megmutatjuk, mire is gondolunk.)
Mielőtt azonban hálát éreznénk, jusson eszünkbe, hogy a nagyiparral együtt épült itt le minden, jelenleg az ország leginkább elmaradottabb vidékei között tartják számon. Elnéptelenedő és elöregedő falvak, szétdarabolt településstruktúra, munkanélküliség és kilátástalanság - általában ilyen szövegösszefüggésben emlegetik ezt a vidéket, nem felejtve el megemlíteni, hogy a romák aránya is igen magas. Akiknek bár ugyanaz a postai irányítószámuk, mint a többieknek, életüket szegregáltan élik.
Sőt már az egész Cserehátról úgy beszélnek, mint egy szegregálódó mikrorégióról. Ha szimbolikus példákat sorolnánk, simán megy: itt találjuk Szanticskát, az ország legkisebb települését, erre van Csenyéte, az ország egyik legszegényebb települése, de előrángathatjuk a közeli Rudabányát is, amely évszázadokig az ércbányászata miatt volt híres, ma pedigh már csak azért, mert itt találták meg egy emberszabású ősmajom maradványait. A Cserehát vidéke a nyomasztó problémákra megoldást keresők terepévé vált. Erről azonban legközelebb mesélünk, addig itt van egy valódi csereháti "háttérkép".
