WiFi falu

Válságos helyzetbe került Nicholas Negroponte OLPC (One Lapptop Per Child) programja. Bár szó sincs róla, hogy Negroponte feladta volna céljait, a napokban blogjában bejelentette, hogy kénytelen emberei felét szélnek ereszteni, a többiek fizetését pedig csökkenteni.

A drasztikus lépéseket most ugyan a gazdasági válság kényszerítette ki, azonban az OLPC program korábban is sok kritikát kapott. Negroponte jó szándékát nem vitatva legtöbb kritikusa arra figyelmezetet, hogy a kormányok és nagy segélyszervezeteken keresztül megvalósítani próbált monolpólium (t.i. hogy valamennyien az OLPC-t támogassák) olyan egészségtelen helyzetet teremtett, ami kizárta a piaci versenyt. Versenyre pedig szükség van. (Éppen a "100 dolláros laptop" indította be azt a "netbook"-versenyt, ami rengeteg embert juttatott használható, olcsó számítógéphez.)

Az OLPC program hibájául róják fel azt is, hogy túl sok dolgot akart egyszerre bevezetni. Elvetette a számítógépes világban megszokott, széleskörűen elfogadott kezelői felületek, könyvtárak, mappák használatát, ezzel kizárta az OLPC-n felnövő gyerekeket a világ "maradék" részéről.

Az OLPC program elindulása óta nagyon sokat változott a világ. Ma már egyre többen vannak, akik szerint nem 100 dolláros laptopot, hanem ingyenes szoftverekkel felszerelt ingyenes számítógépet kell minden gyerek kezébe adni. Azt hiszem, semmivel sem irreálisabb elképzelés ez, amint amilyen a 100 dolláros gép gondolata volt az induláskor, 1997-ben.

A nagyobb településektől távolabb élő, szegény emberek hagyományosan kiesnek a banki szolgáltatások hatóköréből. A végeken szinte az egész világon a magánkölcsönnek becézett uzsora jelenti a "pénzintézeti tevékenységet". Különösen sok gondot okoz ez ott, ahol a családfenntartó valahol messzebb jut munkához és időről időre szeretne pénzt küldeni az otthon maradottaknak.

Az információs technológiák és a fejlődés kapcsolatával foglalkozó infoDev átfogó vizsgálatot folytatott arról, hogyan alkalmazható a legszegényebb országokban is igen elterjedt mobiltelefon az embereknek a banki szolgáltatásokba való bekapcsolására. A Fülöp-szigeteken végzett próba rendkívül pozitív eredményei után az infoDev több afrikai országra is kiterjeszti a rendszert.

Más, az infoDev-től független kezdeményezések is hasonlóan jó eredményekkel jártak. Az Austral and New Zelad Banking Group Kambodzsábanindította el WING nevű m-banking szolgáltatását. Ennek segítségével nem csak banki szolgáltatások vehetők igénybe, de a feéhazsnálók egymás készülékére is utalhatnak át kisebb összegeket. A WING segítségével kiküszöbölhető a "közvetítőkön" keresztüli, biztonsságosnak egyáltalán nem nevezhető pénzküldés, biztopnságosabbá válik a megkeresett pénz őrzése is.

600.000 dolláron osztoznak annak a pályázatnak a nyertesei, amit a Vodafone alapítványa, a Vodafone Americas Foundation írt ki. cég írt ki. A Wireless Innovation Project célja, hogy olyan, a vezeték nélküli technikán alapuló új megoldásokat kutasson fel, amik alkalmasak a világ előremozdítására. A pályázati kiírás kiemeli, hogy olyan pályamunkákat várnak, amik a legfonmtosabb globális kihívásokra - gazdaság, oktatás, egészségügy, környezet - kínálnak valamilyen megoldást.

Az áprilisban kihirdetett első 3 helyezett 300.000 - 200.000 - 100.000 dolláros díjat kap.
A páláyzatok beadásának határideje február 2-án jár le.

Craig Barrett, az Intel vezérigazgatója a CES-re (a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai vására) irányuló nyilvánosságot használta ki, hogy bejelentse új Small Things Challenge (Kis Dolgok Kihívása) programjukat.

A Small Things Challenge  nem kormányokat, vagy vállaltokat vesz célba, hanem magánembereket biztat arra, hogy kis összegű adományokkal segítsék a legszegényebb országban élőket az első lépések megtételére a nyomorból kivezető úton.



A Small Things Challenge 1/2 centet "fizet" mindenkinek, aki ellátogat weboldalára. (Ezt természetesen nem fizeti ki, hanem ezzel az adománnyal a látogató nevében támogatja a rászorultakat. Ez az adomány érdeklődőből azonnal adományozóvá alakítja át a honlapra látogatókat, valószínű,hogy ezután könnyebben válnak "igazi" adományozóvá. Az Intel évi 300.000 dollárig  állja a számlát, de ennél sokkal többet ér kiállása a    program mellett.

A Small Things Challenge közvetlenül nem gyűjt adományokat, nem szervez programokat. Céljuk, hogy a lehető legtöbb ember figyelmét keltsék fel és hogy ezt a figyelmet a (Wifi Falu blogban már korábban említett ) Kiva.org -ra és a Save The Children Revrite the Future (Írd át a jövőt) programjára irányítsa. 

Bár itt, WiFi Falu blogban elsősorban a fejletlenebb régiók digitális felzárkóztatásáért tett erőfeszítésekkel foglalkozunk, ez nem jelenti azt, hogy másutt ne okozna megosztottságot az eltérő digitális fejlettség.

A vezeték nélküli berendezéseket gyártó Meraki a OneEconomy nonprofit szervezettel közösen azt tűzte ki célul, hogy az Egyesült Államok legszegényebb háztartásait lássa el elérhető árú Wi-Fi kapcsolattal. A következő 2 évben több, mint 100.000 család bekötését tervezik és fejlesztésükkel átlépik az Államok határait is.

A Meraki - OneEconomy terjeszkedés telepszerűen történik. A nagy sávszélességű hálózatokat behúzzák egy sűrűn lakott környékre, majd a helyi lakososok osztoznak annak kapacitásán.

Korábban a ilyen célra azért nem alkalmaztak vezeték nélküli technológiát, mert az drága volt és állandó felügyeléetet igényelt. A Meraki hozzáférési pontjai olcsóságuk és egyszerűségük miatt új lehtőségeket kínál.  Alég hozzájuk csatlakozni, és máris minden működik. A elrendezés és az üzemeltetés alacsonyabb költségei miatt a OneEconomy most több alacsony jövedelémű családot képes internetkapcsolattal ellátni. Ezek a családok a szokásos havi  20-30  dolláros (4000-6000 Ft) piaci ár helyett most 5-7 dollárért (1000-1500 Ft) használhatjűk az internetet.

Az Asian Development Bank kambodzsai országos igazgatója szerint nálunk is nagy az igény a kis összegű, rövid   lejáratú hitelek nyújtására. Ezt a finanszírozási formát - mint sok más országban - Kambodzsában is jellemzően a legszegényebbek veszik igénybe.

Arjun Goswami a Phnom Pehn Postnak elmondta, hogy bár  nekik is vannak gondjaik (likviditás, növekedési kényszer) a mikrofinanszírozási rendszert kevésbé érintette a pénzügyi válság, mint a bankrendszer többi részét. Ezzel szemben a válság miatt tovább csökkentek a munkalehetőségek, újabb rétegek csúsztak a szegénységbe, nekik pedig egyre nagyobb az igényük a mikrohitelekre.

Ahogy más országokban, Kambodszában is létezik "informális mikrofinanszírozási piac". Az uzsorások Kambodszában havi 10 százalék kamatot kérnek, ami ugyan nálunk kifejezetten baráti árnak számít, ott viszont nagyon nagy terhet jelent a rászoruló szegények számára.

Az Ammado a társadalom iránt felelősséget érző cégeket és a téma iránt fogékony embereket kapcsol össze nonprofit szervezetekkel. Az online közösség célja, hogy átláthatóvá és egyszerűvé tegye az adományozási ciklust. Az Ammadon keresztül már akár 2 euróval is el lehet kezdeni a rászorulók segítését.

 

Meg akarod változtatni a világot? Ennek ma legegyszerűbb és leggyorsabb módja, ha megváltoztatod a webet.

Az adománygyűjtések és petíciók szervezésével foglalkozó Social Actions most induló versenye olyan megoldásokat keres, amelyek segítségével a web az eddiginél is jobban felhasználható a társadalmi problémák megoldására. A szervezők reményei szerint a verseny során olyan alkalmazások születnek majd, amik megkönnyítik az emberek közti kommunikációt, könnyebbé teszik a számukra fontos lehetőségek megtalálását, hatékonyabbá teszik az aktivisták munkáját. Az alkalmazások a Social Actions adatbázisában szereplő  mintegy 20.000 akcióra épülnek.

A Wifi Falu program, illetve az azt elindító Internet Terjesztéséért Alapítvány célja a legszegényebb térségek digitális felzárkóztatása. Közvetlenül nem tartozik a blog témájához, mégis fontosnak tartjuk bemutatni a MeH kampányát, amit a fogyatékkal élők esélyegyenlőségéért folytat.

A kampány részeként több kiváló videóklip (nehéz reklámnak nevezni) is készült.



A többi videó és rengeteg más értékes anyag emgtalálható kampány blogján.

A valamikor étkezési utalványokkal indult, majd újabb és újabb területe terjeszkedő Sodexo az elmúlt évben Sodexo Pass szolgáltatását kiterjesztette az internetre is. Ennek segítségével a munkaadók adó és járulékmentesen támogathatják dolgozóik intenrethasználatát.

A napokban a Vodafone bejelentette, hogy január 16-tól szélessávú vezeték nélküli internet szolgáltatását is bevonja a Sodexo Pass rendszerbe.

A Change (változás) kifekezés újsületű népszerűségét ugyan Barack Obama választási kampányának köszönheti, de a változás igényének, lehetséges irányának megfogalmazására létrehozott nonprofit vállalkozás és honlap ennél jóbval régebbi.

A 2005-ben alapított Change.org röviden megfogalmazható lényege az, hogy nem felülről várják a problémák kijelölését és azok megoldását, hanem maguk fogalmazzák meg azokat és kapcsolnak hozzájuk megoldási javaslatokat.

A webhely talán legizgalmasabb része az Ötlettár, ahol a (szabadon) regisztrált tagok ötleteit a fehasználók szavazataikkal rangsorolják. A legtöbb szavazatot kapott ötleteket Obama munkatársainak is bemutatják.

Vegyél kulcstartót Fokvárosból, babacipőt Areqipából, vagy írókészletet Malawiból!
Mindezt megteheted a Global Good Parters online boltjában.

A GGP nem egyzserűen egy e-bolt a sok közül. A fejlődő országokban szegénységben élő nőket és családjaikat kívánja segíteni azzal, hogy piacot talál egyszerű (és gyönyörű) kézműve munkáikhoz.

A GGP nonprofit szervezetként működik, haszna nincs a kereskedelmen, az árakból lescippentett 20 százaléko "adóból" támogatási programokat, iskolákat finanszíroz. (Talán említeni is felesleges, hogy a "fair trade" elveit szigorúan betartva működnek, az árak ennek elllenére nagyon barátságosak.)

A megvásárolt tárgyakat a GGP sajnos csak az Egyesült Államokon belül tudja kézbesíteni. Ennek ellenére érdemes böngészni a több földrész kínálatát összefogó "áruház" kínálatában, érdmes megismerkedni a gyakran művészi színvonalon dolgozó kézművesekkel.

Első pillantásra őrültségnek tűnik, ha valaki arra próbál rávenni embereket, hogy kamatmentesen pénzt adjanak költsön ismeretleneknek. Az elmúlt évek gyakorlata viszont azt mutatja, hogy a módszer nagyszerűen működik.

A Matt és Jessica Flannery által 2005-ben alapított Kiva rendszerén keresztól eddig 270.000 ember kisösszegű kölcsönei 40 ország 40.000 vállalkozójának segített. A kölcsönök összértéke meghaladta a 27 millió dollárt, a visszafizetési arány 97 százalék.

A Kiva sikere megerősíti, hogy sokan vannak, akik szeretnének segíteni a szegényeken, a nehéz helyzetben élőkönm de nem hisznek a segélyek, adományok hatékonyságában.

A Kiva (és az azóta létrejött "hasonmások") erőssége, hogy közvetlen kapcsolatot teremt a kölcsönt kérő és a kölcsönt nyújtó között. A kölcsönt adók az online randioldalakhoz hasonló bemutatkozó profilokról választják ki azt a tanzániai, afgán, vagy tadzsik vállalkozót, akinek hisznek a vállalkozásában. A kölcsönügyletet ezután a helyi mikrofinanszírozási intézménnyel kapcsolatban álló Kiva bonyolítja le. A visszafizetett pénz a kölcsönadó szeméyles Kiva-számlájűára kerül, ahonnan akár egyetlen kattintással újra "befektetheti".

Több hasonló európai kezdeményezés után januárban Magyarországon is startol egy közvetlen (p2p) kölcsönzésen alapuló webhely, a Noba.hu. Ennek középpontjában ugyan nem az ismeretleneknek, hanem éppen az ismerősöknek nyújtott, megosztott kockázatú kamatmentes kölcsön (leegyszerűsítva a Kiva és az iWiW keresztezése), máris számos civil szervezet érdeklődik a modell kiterjesztése és az együttműködés iránt.

Kapcsolódó cikkek:

When Small Loans Make A Big Difference   - A Forbes cikke (angolul)
Your $25 can start a business, change a life - CNN (angolul)
Hitel nulla százalékos kamatra - hvg.hu
Baráti kölcsön hitelválságban - Index.hu

A mikrohitelezés, az új technológiák és az innováció összekapcsolásával jelentős eredméyneket elérő Grameen Foundation decemebr 15-én indította el StopPovertyNow.org kezdeményezését. Az új kamány lehetővé teszi, hogy az emberek kis 10 dollárnyi adománnyal is harcolhassanak a szegénység ellen.

.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adományozó kiválaszthatják a fenti fotó - a mikohitelezési program egyik résztvevőjét ábrázolja - valamelyik szürke kockáját és adományával kiszínezheti azt. (A telejs kép 10.000 kockából áll.) Az adomány mellett valamenniy kockához üzenet (szöveg, kép) fűzhető, ezt az üzenetet az adományozó megoszthatja barátaival, ismerőseivel.

A Grameen Foundation kampánya jó példa arra, hogyan lehet egyszerű eszközökkel, olcsón személyessé tenni a szegény vállalkozók támogatását.

Az Európai Bizottság 2008. novemberében kiadott jelentése szerint csökken a különbség Európa szélessávú internettel  legjobban és legrosszabbul ellátott országai között.

A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra is nő Európában, 2007 júliusi 18,2 %-ról 2008 júliusáig 21,7 %-ra emelkedett a penetráció. A jelentés szerint az EU tagországai közötti különbség a 2007 júliusi 28,4 %-ról idén júliusig 27,7 %-ra csökkent. Az adatok szerint egy év alatt 17 millióval nőtt a vezetékes szélessávú vonalak száma, így az Unión belül egyre elterjedtebb és gyorsabb lesz a nagysebességű internet-hozzáférés, továbbá 6,9 %-os elterjedtségével a mobil szélessáv is kezd teret nyerni. Az EU területén levő szélessávú vonalak háromnegyede rendelkezik legalább 2 millió bit per másodperc (Mbps) sebességgel, ami az interneten keresztül történő televíziózást is támogatja.

A jelentés teljes szövege magyar nyelven olvasható az einclusion.hu oldalon

Nagyobb térképre váltás

A jelölésekre kattintva olvasható a települések neve.

A teljes lista (a nevekre kattintva a Wikipedia megfelelő szócikkei érhetők el):
 

Abaújdevecser
Abaújkér
Abaújszolnok
Alsóregmec
Alsóvadász
Aranyosapáti
Ároktő
Baktakék
Bánréve
Beret
Beszterec
Bodrogkisfalud
Bódvaszilas
Boldva
Borsodnádasd
Bükkszentkereszt
Csegöld
Encs
Erdőhorváti
Érpatak
Felsődobsza
Felsőgagy
Forró
Fügöd
Füzérkajata
Gacsály
Girincs
Gömörszőlős
Gulács
Györgytarló
Győrtelek
Halmaj
Hejőbába
Hejőszalonta
Hernádkércs
Hernádszentandrás
Hét
Hetefejércse
Hidvégardó
Hodász
Hollóháza
Homrogd
Ináncs
Jánd
Kálmánháza
Kázsmárk
Kék
Kelemér
Kemecse
Kiskinizs
Komjáti
Kondó
Kölcse
Lak
Léh
Levelek
Máriapócs
Méra
Mikóháza
Nagydobos
Nagyhalász
Nagykinizs
Négyes
Novajidrány
Nyésta
Nyírcsászári
Nyírlövő
Nyírvasvári
Pálháza
Pap
Paszab
Perkupa
Porcsalma
Pusztafalu
Rásonysápberencs
Rétközberencs
Sajóhídvég
Sáta
Selyeb
Szegi
Szegilong
Szemere
Szendrő
Szentistván
Szentistvánbaksa
Szin
Szomolya
Taktabáj
Taktaharkány
Tarpa
Terem
Tolcsva
Tomor
Tornaszentandrás
Tornyospálca
Trizs
Tunyogmatolcs
Tyukod
Újfehértó
Uppony
Vilyvitány
Vizsoly

 

Idén hatodik alkalommal jelent meg a European Interactive Advertising Association európai internethasználatról szóló jelentése. A Mediascope Europe 2008 legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy a vizsgált 10 (fejlett) országban már a lakosság több, mint fele (55%) használja naponta az internetet.

A vizsgált országokban az internetezés már régen nem egyenlő a szórakozással (nálunk még mindig sokan hajlamosak "szörfözésként" emlegetni az internetezést), egyre több ember használja az internetet napi ügyei intézésére is.

Az internetes tevékenységek között a közösségi hálózatok használata a hagyományos listavezetők (levelezés, keresés) a harmadik helyre zárkózott fel.

Valahol Indiában már 2000-ben elkezdtek gondolkodni a digitális felzárkózás lehetőségein.
A 2000-ben, az indiai Nagpurban alapított  Aryaloka Computer Education célja, hogy olyan informatikai tudáshoz juttasson embereket, aminek segítségével könnyebben boldogulnak, megnőnek elhelyezkedési esélyeik.

Az Aryaloka tapasztalatai a nagy földrajzi távolság ellenére is igen jól hasznosíthatók a Wifi Falu propram résztvevői számára is. Az elmúlt ébvekben kialakult jó kapcoslat eredményeként Aryaketu, az Aryaloka vezetője az elmúlt nyáron részt vett és műhelyfoglalkozásokat tartott a Wifi Falu táborában.

Az e-befogadás (e-inclusion) témájával foglalkozó hírlevelet indított nemrégiben az INFONIA alapítvány. A pdf, vagy egyszerű szöveges (txt) formában megjelenő hírlevélnek eddig 2 száma jelent meg - sajnos dátum nélkül.

Néhány cím a hírlevelek témái közül:

• Csepeli György: Az elvarázsolt várkastély

• A hónap témája: Meddig nyílik a magyar digitális olló?	
  

• Körkép: Idősekkel foglalkozó programok
  

• Tillmann Zsolt: Látássérültek által használt informatikai eszközök
  

• Laufer László - Koncz Péter: Információs technológiák segítő alkalmazásai

A hírlevélre a enclusion-regisztracio@ittk.hu címen lehet feliratkozni.

 

Széles, széles, de nem mindegy, hogy mennyire és hogy mibe kerül!

A legtöbb internetezőnek nincs meg a szükséges felkészültsége ahhoz, hogy eligazodjon az internetszolgáltatók ajánlatai között. A Szélessáv Alapítvány ingyenes szolgáltatása, a Szélessávkereső segít tájékozódni a jól hangzó, de gyakran trükkösen megfogalmazott ajánlatok között. Az irányítószám, vagy a település/utca beírásával azonnal megtudható, hpgy az adott helyen milyen szolgáltatások érhetők el. (Meglepően sok és gyakran olcsóbbak, mint a sokat reklámozott szolgáltatások.)

A Szélessávkereső használatával azt is pillanatok alatt megtalálhatjuk. hol van hozzánk legközelebb nyilvános internetelérési hely, wifi kapcsolatre alkalmas "hot spot", de tesztelhetjük azt is, hogy a már kinézett netkávézóban elég gyors-e a kapcsolat (nem a pincér, hanem az internet.)

A Szélessávkereső élő szolgáltatás, a benne található információ folyamatosan frissülnek, érdemes időnként újra körülnézni!
 

Nicholas Negroponte könyve, a Being digital megjelenésekor, 1995-ben még meglehetősen utópisztikusnak tűnt. A szerző többek között arról írt, hogy "a digitális technológia egy harmonikusabb világ felé húzó természetes erő lehet"  Azóta sokat változott a világ, de a Föld 6 milliárd lakosának még mindig csak kevesebb, mint a fele fér hozzá az internethez, és így az azon keresztül elérhető gazdasági és kulturális értékekhez.

Negroponte nem csak írt, de az általa létrehozott és irányított az OLPC programmal maga is sokat tett a digitális szakadék betemetéséért. Szerencsére - részben ennek hatására -  megmozdultak a legnagyobb informatikai cégek is. Bill Gates idén Davosban kezdeményezte egy olyan "kreatív kapitalizmus" kialakítását, ami összehozná az üzleti tapasztalatot a fejlődő országok szükségleteivel. Egyébként a Microsoft már 2007-ben lépett ebbe az irányba és elindította  Unlimited Potential (UP) proramját. Azóta ez a világ töb területén - köztük Palisztánban és Nigériában is -  jelentős eredményeket ért el.

Természetesen a többiek sem akartak lemaradni, így az Intel is jelentkezett saját segélyprogrammal. A World Ahead eddig 160 különböző programon keresztül 40 millió embert látott el PC-vel. (Ehhez a félvezetőgyártó 100 millió dollárral járult hozzá.)

A rivális chipgyártó, az AMD a partnereivel közösen létrehozott 50x15 alapítvány céljául nem kevesebbet tűzött ki, mint hogy 2015-re a világ népességének a felét internetkapcsolattal lássa el. (A jelenlegi növekedési ütem mellett ez csak 2030-ra történne meg, így a 50x15 komoly feladatot vállalt fel.

Azt, hogy ezeknek és a hasonló célokért dolgozó más alapítványoknak, szervezeteknek hogyan, mennyire sikerül elérni céljaikat, a jövőben itt, a Wifi Falu blogban megpróbáljuk figyelemmel kísérni.

Kapcsolódó cikk:

Digital inclusion: Initiatives to provide the new necessities (Financal Times)

2008. november 18-19- az OECD és a Világbank Innovation and Sustainable Growth in a Globalised World (Innováció és fenntartható fejlődésa globalizált világban) címmel rendezett nemzetközi konferenciát.  Itt mutatták be az infodev szakértői Broadband as a platform for economic, social and cultural development: Lessons from Asia (A szélessáv, mint a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés platformja: Leckék Ázsiától) című tanulmányukat.

Az igen alapos, adatokkal bőségesen alátámasztott anyag azt vizsgálja, milyen összefüggések fedezhetők fel a szélessávú internet (vezetékes és mobil egyaránt) elterjedtsége, a szolgáltatások ára és a gazdaság növekedése között.

A tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy az alacsony áron elérhető szélessávú internet rendkívüli mértékben képes felgyorsítani a gazdaság fejlődését. Mindezt jól példázza Vietnam, ahol rendkívül alacsony ár mellett 2002. és 2007. között több, mint 300 százalékkal sikerült nüvelni a felhasználók számát.

A gyorsuló fejlődést szemléltetik az alábbi adatok:

• A vezetékes telefonok használatában az USA 1912-ben érte el a 100/5 (a száz lakosra eső felhasználók száma) arányt. Kínának további 85 évre volt ehhez szüksége.
• A PC-használat esetében 22 évre volt a lemaradás
• Az internethasználatban már csak 8 év volt a különbség
• A mobiltelefonnál 7, a szélessávú internetnél már csak 5 kellett ahhoz, hogy Kína is felzárkózzon.

(A tanulmány és a konferencia egyéb, az interneten is elérhető anyagai is bizonyítják, hogy a Wifi Falu nem valamilyen elszigetelt kezdemlényezés, hanem nagyon is illek a világban zajló fejlesztési folyamatokba.)

A teljes tanulmány (pdf, 245 kb) az infoDev oldaláról tölthető le.

Nyírő András prezentációja (Pécs, 2008.03.20.)
Egy korábban készült, de ma is érvényes anyag most vált széleskörűen elérhetővé.

Bár egy ideje már halálhírét keltik, továbbra is él, sőt, terjeszkedik Nicholas Negroponte programja a One Laptop Per Child (OPLC). (Emlékeztetőül: AZ OPLC a "kettőt fizet egyet kap" elven alapul. Aki 399 dollárért vásárol egy speciális, egyszerű laptopot, ezzel egy ugyanilyen gépet adományoz egy elmaradott ország szegény gyerekének.)



Az OLPC ugyan nem tudta elérni az eredetileg kitűzött célokat, de indirekt módon, az olcsó, egyszerű laptopok piacán kialakított versennyel mégis sokat tett az alapvető informatikai eszközök elérhetővá tételéért. Most az adományozók, és a célországok körének kiterjesztésével, a közvetlen (saját gép vásárlása nélküli) adománmyozás lehetőségének megteremtésével remélhetőleg újabb lendületet adnak a programnak ésa körülötte kialakult mozgalomnak.

Kapcsolódó linek:

Az OLPC weboldala
OLPC vidók
Az OLPC-ről a HUP fórumán
A Washington Post cikke - 2007 novemberéből (angolul)

Az e-inclusion (e-befogadás) az Európai Unióhoz kötődő fogalom. Lényege a digitális felzárkóztatás, a digitális szakadék áthidalása, az internet előnyeinek megosztása olyan emberekkel, csoportokkal, akik ezektől korábban el voltak zárva, illetve ezekkel nem tudnak élni.  "Az e-befogadás nem egyszerűen a kisebbségek, mozgáskorlátozottak, idősek és kistelepülésen élők számára kitalált internet-tanfolyam, hanem egy általános gondolkodásmód, amivel megnyílik a lehetőség az egyre szélesebben tátongó digitális szakadék befoltozására, de legalábbis keskenyebbé tételére' -írja egy korábbi cikkében az SG.hu

Molnár Szilárd szociológus, az Információs Társadalom Trendkutató Központ (ITTK) munkatársa szerint az elmúlt 10 évben sokat rendgeteget változott a helyzet.  "Korábban még csak az volt a kérdés, hogy milyen eszközöket, milyen hozzáférést kellene adni az embereknek, nemrégiben már az, hogy mennyien használják ezeket és milyen gyakoriságú ez a használat. Manapság viszont azt kellene nézni, hogy a használat minősége milyen, milyen tartalmat lehet adni. Másrészt beszélt arról, hogy a digitális szakadék ugyan mérhető klasszikusan is, összehasonlítva az internet használatot városi/vidéki, tanuló (95%)/nyugdíjas (8%), roma/ nem-roma szempontból, de sajnos az internethasználóként elkönyveltek között is óriási különbségek vannak. A már netezők közül is például alig 18% használ netbankot. "

• 2007. őszén az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) és a mögé felsorakozott civil szervezetek nyomására 3 hét alatt sikerült összehozni egy ötpárti egyeztetést, majd az itt elkezdődött munka eredményeként
• 2008. októberében az Országgyűlés határozatot hozott a digitális szakadék felszámolásáról és egy 2010-ig működő eseti bizottság felállításáról.
• Az e-Befogadásügyi Eseti Bizottság eddigi két ülésén ügyrendi kérdésekkel foglalkozott, illetve saját helyzetét, és a téma kormányzati felelőseinek kilétét próbálta tisztázni.

A sikeres civilé kezdeményezés, határozat, munkabizottság tehát már van, 2009-ben indulhat a digitális szakadék megszüntetését célzó érdemi munka!