Korábban még csak a szándékról és az előkészületekről számolhattunk be, most végre elindult a Noba.hu, a baráti- és karitatív kölcsönöket szervező hazai webhely. 
A Noba.hu oldalra látogatva úgy látom, hogy egyelőre még egyenlőtlen a helyzet, szép számmal akadnak kölcsönkérők, viszont még nincsenek kölcsönadók.
A szolgáltatás és a weboldal alaposan átgondoltnak tűnik, reméljük, hogy a kökcsönadók kezdeti passzívitása is oldódik idővel!
Amerikai egyetemisták és fiatal szakemberek a Föld Napja alkalmából hirdették meg a Recycle to Eradicate Poverty - RTEP (Újrahasznosítással a szegénység megszüntetéséért) projektet. Céljuk, hogy az év végéig 1 millió használt mobiltelefont gyűtsenek össze.
Az RTEP adatai szerint évi 170 millió mobiltelefont vonnak ki a forgalomból, de ezeknek csak 20 százalákát hasznosítják újra. Az idővel a szemétben landoló készülékek számos veszélyes anyagot tartalmaznak, erősen szennyezik a környezetet - egyetlen kidobott mobil 150.00 liter vizet képes megfertőzni!
Az RTEP honlapján regisztrálók egy (használat után teljesen lebomló) zacskót kapnak, amiben ingyen elküldhetik felesleges észülékeiket a begyűjtőhelyre. A használhatatlan készüléket ellenőrzött körülmények között újrahasznosítják, a még használható telefonokat pedig értékesítik. Az ebből befolyt összegből szegénységben élő dél-amerikai nőket juttatnak mikrokölcsönökhöz.
A Világgazdasági Fórum (Word Economic Forum, WEF) 2008-2009-es Globális Információtechnológiai Jelentése (The Global Information Technology Report, GITR) szerint idén is Dánia és Svédország vezeti az infokommunikáció fejlettségét mérő listát. A harmadik befutó az egy hellyel feljebb lépő Egyesült Államok.
Az első 10 helyezett között található Szingapúr (4.), Svájc (5.) és a többi skandináv ország, Hollandiával és Kanadával karöltve. A jelentés kiemeli, hogy a megfelelő oktatási alapok, a magas szintű technológiai felkészültség és az innováció a növekedés elengedhetetlen motorjai, amelyekre mind szükség van a jelenlegi gazdasági válság leküzdéséhez.
(További részleztek az eInclusion.hu weboldalon.)
Néhány éve még az volt a tanárok legfőbb problémája, hogy az iskolai tananyagnak a tévé és a mozi sokkal változatosabb világával kell(ene) megbírkóznia. Ma a kihívást a számítógépes játékok és az internet jelentik.
Számítógépük, játékgépük, okostelefonjuk segítségéel a gyerekek egy olyan világban élik iskolán kívüli életüket, amiről a tanárok többségének fogalma sincs. Egyre többen vannak, akik úgy gondolják, hogy a médiához és a kereskedelemhez hasonlóan az oktatásnak is aktívabbá kellene válnia és oda kellene mennie, ahol a gyereke vannak: a közösségi hálózatokra, a virtuális világba.
A generációk közötti digitális szakadék korábban csak otthon jelentkezett. Az utóbbi időben egyre érzékelhetőbb az iskolákban is. Szerepüket vesztik a száz éves szemléltetőeszközök abban a világban, ahol a gépek, vagy akár az emberi test működésének 3D-ben való tanulményozása is lehetséges.
Egy anerikai cég már Play Station Portable játékgépre fejleszt tananyagokat. Ez lenne a jövő?
"Elég gazdag-e ahhoz ma Magyarország, hogy lakosainak jelentős részét - az 50 év felettieket, kirekessze az internet használatából?" - teszik fel a kérdéset az eInclusion 2008. jelentés szerzői.
Az információhoz jutás elképzelhetetlen az elektronikus média nélkül. Az internet szerepe egyre növekszik a társadalmi kommunikációban, a munkában, a tanulásban az állampolgári jogok gyakorlásában. Nem lehet tehát elzárni a társadalom egy részét az internet használatától.
"Jelentős eredmény, hogy elmúlt nyolc évben az 50 év feletti internethasználók száma a 2000-ben becsült tízezerről fél millióra nőtt. Ugyanakkor 5 millió honfitársunk továbbra sem tudja használni az internetet. Bár az internetkerülők aránya csökken, ennek mértéke nem igazán jelentős (kevesebb, mint évi 4 százalék). Szomorú tény, hogy a 60 év fölöttiek között az online analfabéták aránya 60 százalék, 68 százalékuk inaktív."
A teljes jelentés (angol nyelven) itt letölthető. (pdf, 521 KB, 70 old.)
A Wifi Falu csapata a baranyai Markócon készítette elő a telepítést. Innen küldte Nyírő András az alábbi képes üzenetet:
Markóc, 70 házas kis falu Baranyában. Két héten belül megkezdjük a telepítést, most az adminisztratív ügyeket intéztük el. Itt találkoztunk Fekete Istvánnal, aki Drávapalánkról jött át, a könyveit árulja, szüksége van a pénzre, mert ő is szer3etne internetet otthonra. A teljes Révai lexikont és vagy kétszáz regényt már napok óta hurcolja a kocsija csomagtartójában, még nem talált rá vevőt. A képeket Paksy Zoltán és Török Ferenc készítették.
A Wifi Falu a kezdetektől ingyenes Linux operációs rendszerrel szállította a NetBox számítógépeket. Időve azonban kiderült, hogy aki már korábban találkozott számítógéppel, annak inkűbb a Windows operációs rendszer az ismerős, , idegenkedik az ismeretlen kezelőfelülettől.
A Wifi Falu munkatárai rendre azt tapasztalták, hogy a felhasználók a lehető leghamarabb lecserélik a Linux operációs rendszert a megszokott Windowsra. Mindez azzal járt, hogy elvesztették a géphez kapott garanciát, a nem megfelelő telapítés és a vírusírtó hiánya megnövekedett az ügyfélszolgálat terhelése, ráadásul a legtöbb telepített Microsoft szoftver sem volt jogtiszta.
Mindezt látva a Wifi Falu munkatársai úgy döntöttek, hogy hivatalosan is átállnak a Windows operációs rendszerrel ellátott számítógépek telepítésére. Az Alapítvány megkereste a Microsoftot, ahol a problémát megértve gyorsan és rugalmasan reagáltak. A Wifi Falu szoftvertelepítést végző munkatársai rekordidő alatt, 2 héten belül megkapták a szükséges licenceket, így a baranyai falvakban már el is kezdődhetett a telepítés.
A munkanélküliség növekedésével a fejlett országokban sokan magukon tapasztalják most meg, hogyan működik a digitális kirekesztődés. A BusinessWeek beszámolója szerint az Egyesült Államokban is egyre több az olyan munkanélküli, aki az alapvető számítógépes ismeretek hiánya miatt nem tud elhelyezkedni.
Ezek az emberek nem számítógépes tudást igénylő munkára jelentkeznek, hanem takarítói, építőipari, vagy mosogatói munkákra. A munkaadók többsége azonban online hirdetési felületeken hirdeti meg az állásokat és online fogadja a jelentkezéseket is. Hátrányos helyzetben van tehát, aki nem fér hozzá az interneten megjelenő hirdetésekhez, illetve nem tudja elkészíteni és elküldeni önéletrajzát, motivációs levelét.
Az álláskeresés-pályázás Magyarországon is szinte teljesen áttevődött az internetre. A hagyományos csatornákon keresztül(hirdetési újság, helyi lap) egyre kisebb az esély munkát találni. Léteznek ugyan hivatalok, segélyszervezetek, ahol a hozzájuk fordulók segítséget kaphatnak, de ezek kapacitása korlátozott. Mindenképpen azok vannak kedvezőbb helyzetben, akinek maguk is hozzáférnek az internethez és legalább alapszi
A Wifi Falu munkatársai a Deák Diák iskolába látogattak, hogy tanulményozzák az Intel Classmate PC számítógépek használatával ott szerzett tapasztalatokat.
Az Intel elsősorban a fejlődő országok iskoláira gondolva fejlesztette ki a Classmate PC-t. A rendkívül egyszerű, könnyű, vízálló, Classmate PC sok tekintetben hasonlít az OLPC-hez. A Classmate PC nem egyszer számítástechnikai eszköz. Az Intel komoly kutatásokat végzett, hogy megismerhesse azoknak az embereknek az életét, szokásait, akiknek ezeket az eszközöket szánja.
A Wifi Falu munkatársai úgy látják, hogy az elmaradott magyar falvakban roma gyerekeket tanító iskolák gyakran nagyon hasonló gondokkal küzdenek, mint afrikai és indiai intézmények. Ezért különös figyelmet szentelnek a távolinak tűnő országokban már bevált gyakorlatnak. Ezért foglalkoztatják most őket a Classmate PC-vel elért eredmények is.
Kapcsolódó cikkek:
Teszteltük a legmenőbb gyereklaptopot Az Origo Techbázis írása a frissen bemutatott Classamte Convertible számítógépről, a Classmate PC utódáról.
Gyakornokprogramot hirdetett az OLPC, a fejlődő országok gyerekeinek olcsó számítógépeket juttató alapítvány. A világ négy sarkából verbuvált egyetemi csapatok mindegyike 100 OLPC gépet kap.
Feladatuk, hogy ezeket a gépeket szétosszák Afrikában, illetve hogy a gépekhez juttatott gyerekeket megtanítsák azok használatára. Az OLCD apapítvány 10.000 dollárral és egy hetes helyszíni kiképzéssel segíti a csapatokat.
A '90-es évek végén lelkes cikkeket olvashattunk arról, hogyan sikerült az internet segítségével a világ valamelyik távol csücskében élő embereket bekapcsolni a gazdasági vérkeringésbe, az oktatásba, vagy az egészségügybe.
Azóta kiderült, hogy az internet terjedésének határai vannak, még a legfejlettebb országokban is vannak olyan, lefedetlen területek, amerre az üzleti szolgáltatóknak nem éri meg terjeszkedni.
"A szélsőséges szegénység szinte a szélsőséges izoláció szinonímája" - írta Jefferey Sachs, a Columbia Egyetemen működő Earth Institute igazgatóa. "A mobiltelefon és a vezeték nélküli internet azonban véget vet ennek az izolációnak. Ez ma a gazdasági fejlődését leginkább átalakító technológia."
1990-ben mindössze 14.000 mobil előfizetés volt Afrikában 2000-ben 16 millió. Ma 280 millió az afrikai előfizetők száma. A mobiltelefon révén jelentősen csökkent a digitális szakadék, egyes termelők közelebb kerültek a piachoz, sokaknak lehetővé vált a munkához jutás, helyi kuruzslók helyett orvost lehet hívni, vagy orvosi tanácsokat kérni...
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a legszegényebbeknek komoly kiadást jelent a készülékek megvásárlása és üzemeltetése. A legtöbben nem beszélgetésre használják a mobilt, csak "megcsörgetésre", vagy a számlázás elindulása előtti, ingyenes "villámüzenetekre".
Tanzániában végzett kutatások szerint a megkérdezettek felével előfordult már, hogy napi szükségleteiből (élelem, ruha) kellett feláldoznia, hogy működésben tarthassa telefonját. A válaszadók 15 százalékánál is kevesebben gondolják azt, hogy a mobil költségeit igazolják az általa szerzett előnyök.
A mobiltelefon rendkívül gyors elterjedése Afrikában és más fejlődő országokban annak köszöngető, hogy mindez üzleti alapokon működik. A napi gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a legszegényebbek számára ezek az üzleti árak elviselhetetlenek.
Forrás: Closing the digital divide (Independent)
A baranyai falvak számára kiírt pályázatra egymás után érkeznek be az anyagok. Közben a Wifi Falu munkatársai már dolgoznak a műszaki kivitelezési terveken. A szükséges számú pályázat beérkezése után elkezdődhet a rádiós felmérés és a telepítés. Az internetezléshez szükséges, Windows operációs rendszerrel felszerelt NETBOX II számítógépek telepítése már befejeződött.
A térképen piros szín jelöli az "ADSL képes" falvakat, kék azokat a településeket, ahonnan már beérkezett a pályázat és zöld azokat, amelyek várhatóan pályázni fognak
Miközben a súlyosbodó válság miatt egyre nehezebb "hagyományos" kölcsönhöz jutni, növekszik a mikrokölcsönök népszerűsége. Az egészen kis összegű kölcsönökkel a hagyományos kölcsönfelvevő kör ugyan nem sokra menne, viszont komoly segítséget jelenthet a bankok "ingerküszöbét eddig elé nem érő, legszegényebb rétegek számára.
Itt, a Wifi falu blogon korábban már bemutattuk a Kivát , azt a rendszert, ami egészen kis összegű, kamatmentes kölcsönökkel segíti a fejléődő országokbnan élő szegények (leginkább a nők) vállalkozásait.
A MicroPlace célkitűzéseiben sokban hasonlít a Kivához. A jótékonykodással szemben ők is a kölcsönökben hisznek, a fejődő országok vállalkozó nőit segítik és a kis összeg - nagy segítség elvet tartják szem előtt. Meggyőződésük viszont, hogy mindez nem csak nonprofit keretek közt, hanem üzleti vállalkozásként is működtethető. A MicroPlace-en keresztül vállalkozókat támogató emberek tehár nem adoményokat adnak, hanem befektetnek. Mellékesen kicsit jobbítják a világot.
Nyírő András, az Internet Terjesztéséért Alapítvány elnöke vezetésével az indiai Nagpurba látogatott a Wifi Falu delegációja. Az Aryaloka Oktatési Központ és a Wifi Falu munkatársai az elmúlt években egyaránt komoly eredményeket értek el legszegényebb rétegek digitális írástudatlanságának felszámolásában. Mível az Aryaloka elősorban az oktatásban, a Wifi Falu pedig az interneteléréshez szükséges infrstruktúra kialakításában szerzett tapasztalatot, kölcsönösen kiegészítik egymást. A Two Pillars, One Bridge (Egy Híd Két Pillére) projekt erre a szinergiára, a megszerzett tapasztalat átadására épül.
Az Indiában tartózkodó csapat nem csak az együttműködésről tárgyal, hanem elkezdi az első indiai Wifi Falu építését.
Egy év alatt több mint 200 ezerrel nőtt a vezetékes internet előfizetések száma Magyarországon 2008-ban. A növekedést a lakossági internet hozzáférési igény generálta. Az év közepétől azonban már a mobilinternet eladások jelentették a húzóerőt, a szolgáltatás 2007-es megjelenését követően többszázezren döntöttek úgy, hogy mobilinternet szolgáltatást használnak. Az internet előfizetések száma év végére megközelítette a 2,2 milliót.
További részletek a GKIeNET weboldalain >>
Kyle Zimmer, aki vállalati jogtanácsosi munkája mellett önkéntesként hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában is részt vett meglepő felfedezésre jutott: A szegény gyerekek többsége azért nem olvas, mert NINCS MIT.
Ez a felismerés vezetett First Book (Első Könyv) megalapításához. Működésének első évében a nonprofit szervezet 12.000 kötetet juttatott el a rászoruló gyerekeknek. Ma évi 60 milliónál is nagyobb mennyiséggel dolgoznak.
A Firts Book nem Afrika, vagy Ázsia szegény gyerekeit támogatja. Célcsoportját sokkal közelebb találta meg. Elgondolkodtató, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában is milliószámra élnek olyan gyerekek, akik másképpen soha nem jutnának szép, új, mások által még nem használt könyvekhez.
A Szociális Internet Szolgáltató Nonprofit Kft. pályázatot hirdet hátrányos helyzetű térségek, halmozottan hátrányos helyzetű családok internet-hozzáférésének támogatására. A Támogató olyan tehetséges fiataloknak és családjaiknak könnyíti meg a világhálóra való kapcsolódást, akik kitörési pontot látnak az internetben, és saját erőforrásaikat is képesek mozgósítani ezért. A pályázat célja a perifériára szorult rétegek esélyeinek javítása, különös tekintette a nehezen megközelíthető, vidéki területeken élőkre.
A most megjelnt felhívásra kizárólag Baranya megyei, a pályázati felhívás mellékletében felsorolt települések valamelyikében szélyhellyel rendelkező szervezetek nyújthatnak be páláyzatot.
Részletek:
Pályázati felhívás
Wifi Falu, Baranya megye (pdf)
Pályázati adatlap (doc)
1.sz.melléklet (doc)
2.sz.melléklet(doc)
3.sz.melléklet (doc)
3a.sz.melléklet (doc)
A Nokia Mobile-XL böngészővel szereli fel néhány Kenyában, Ugandában és Tanzániában forgalmazott telefonját. A kaliforniai Mobile-XlL cég által kifejlesztett XLBrowser ott is hasznos információkkal látja el a felhasználókat, ahol a WAP, vagy GPRS szolgáltatások lassúak, vagy nem elérhetők
Az XLBrowser segítségével a felhasználók híreket olvashatnak, üzleti információkhoz juttatnak, ellenőrizhetik a devizaárfolyamokat. A technológia az SMS csatornát használja és ára is nagyon kedvező. A Nokia - Mobile-XL projekt révén olyan emberek juthatnak egyszerűen, elfogadható áron információkhoz, akik eddig a digitális szakadék túlpartján éltek.
Első pillantásra Barack Obama 900 milliárd dolláros gazdasági mentőcsomagjából annak a 9 milliárd dollárnak a helye a legegyértelműbb, amit a teljes Egyesült Államokat lefedő szélessávú internethálózat kiépítésére szánnak.
Meglapő módon az Egyesült Államok csak a nem túl előkelő, 15. helyet foglalja el a behálózottsági (internet penetráció) toplistán, ráadásul az átlagos hálózati sebesség is nagyságrendekkel elmarad a legfejlettebb országokétól.
A fejlesztés révén olyan területek is jó minőségű interneteléréshez jutnának, amiknek bekötése az internetszolgáltatóknak eddig nem volt üzlet. A program támogatói szerint a szélessávú internethezzáférés élénkítené a gazdaságot, az így keletkezett adóbevételekből pedig néhány éven belül megtérülne a beruházás. Járulékos haszonként az eddig a digitális szakadék túloldalán élő embereknek könnyebben, egyzserűbben férnének hozzá az oktatási anyagokhoz és javulna egészségügyi ellátásuk is.
Talán túl szép, hogy igaz legyen. A program bírálói szerint a program elfogadásával a tövényhozók óriási hibát követhetnek el, könnyen előfordulhat, hogy a 9 milliárdos cyberhíd a semmibe vezet. Úgy vágnának bele a történelem egyik legnagyobb beruházásába, hogy fogalmuk sincs annak kimenetéről. Egy ilyen technológiai beruházás előtt sokkal többet kellene tudni a végfelhasználókról, arról, mik is a szükségletei, milyen körülmények között, hogyan is használnák a technológiát.
A program körül vitát mindenképpen érdemes figyelemmel kísérnünk, hiszen - ha kisebb léptékben is - a Nemzeti Digitális Közmű program sok hasonlóságot mutat Obama szélessávú gazdaságélénkítő programjával.
Kapcsolódó cikkek:
A 9 milliárd dolláros program körüli vitával részletesen foglalkozi a New York Times cikke.
Broadband to Nowhere (Szélessáv a semmibe) A Wall Street Journal cikke
A "globális gazdasági apharteid" következtébnen ma világszerte 2 milliárd ember él úgy, hogy nem jut semmiféle hitelhez. Sem munkájához, sem a lakhatáshoz, sem a tanuláshoz nem kap sehonnan sem kölcsönt.
A Choice Video rövidfilmjének részlete arról, miként juttatják munkalehetőséghez a mikrokölcsökök a legnagyobb szegénységben élő indiai és afgán nőket.
A napokban "Mi a Nemzeti Digitális Közmű?" címmel rendezett konferenciát a a MeH Infokommunikációs Államtitkársága és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Intézet. A rendezvényen a hazai tudományos, innovációs és felsőoktatási élet prominens tagjainak beszéltek arról, milyen előnyökkel járna egy egységes, országos, szélessávú üvegszálas gerinchálózat kialakítása.
A koncepció, aminek mintájául a kormányzati, illetve az akadémia gerinchálózat szolgálna nem teljesen új, az elképzelés az elmúlt években többször is felmerült. A Nemzeti Digitális Közmű döntően EU-s forrásokból valósulna meg és (elvileg) lehetővé tenné, hogy 4 millió olyan állampolgár is magas színvonalú internet-hozzáféréshez jusson , akiknek erre jelenleg nincs lehetőségük. (Az átlagos hazai internetes sávszélesség egyébkénmt is jelentősen elmarad az európai átlagtól.)
A hálózat nem jelentené ugyanakkor az ingyenes hozzáférést, úgy működne, mint a víz-, vagy az elektromos hálózat.
A Nemzeti Digitális Közmű megépítéséhez rengeteg pénz és politikai konszenzus kellene. Az előbbi egy részéhez talán hozzájuthatnánk EU-s forrásokból, politikai megegyezésre tehát nincs sok esély. A hálózat kivitelezéséhez 3-5 évre lenne szükség, nem valószínű tehát, hogy a legközelebbi országgyűlési választásokig az ügyben - tanácskozásokon és levélváltásokon túl - bármi is történne.
A Népszabadság ma "címlapsztoriban" foglalkozott azzal a kezdeményezéssel, amit három magyar üzletember indított el. Felcsuty Péter, Polgár András és Ujlaky András a C.K. Prahalad munkásságát és a Grameen Bank gyakorlatát követve a legszegényebbeknek, a mélyszegénységben élőknek akarnak olyan mikrohiteleket nyújtani, aminek segítségével azok kimozdulhatnak jelenlegi, perspektíva nélküli helyzetükből. A három közgazász úgy gondolja, hogy olyan koncepcióval képesek előállni, amivel hatékonyabban használhatók fel az állami pénzek, mint korábban. (Az eddig hasonló célra elköltött 120 milliárd forint kevés látható eredményt hozott. A külföldi - főleg indiai - példák közvetlen átvételét akadályozza, hogy a hazai környezet sokkal szabályozottabb, a kis vállalkozásak nyitása sok bürokratikus akadályba ütközik.
A három közgazdász reményei szerint az első, még korlátozott kötben folyó "pilot projektek" még 2009. tavaszán elindulhatnak.Bővebben a témáról a Népszabadságaban >>
10 dolláros számítógép?
Az első bejelentés után egy hetes izgatott várakozás előzte meg, hogy az indai oktatási minisztérium illetékesei bemutassák azt a 10 dolláros "számítógépet", aminek segítségével a legszegényebbeket kívánják bekapcsolni az információs társadalomba. Magára a bemutatásra egyelőre nem került sor, az érdeklődők csupán egy rossz minőségű, nehezen értelmezhető fotón "ismerhették" meg a készüléket, a téma továbbra is izgalomban tartja a szaksajtót.
Egyes szakértők szerint a készülék nem több, mint egy 2 GB-os, vezeték nélküli hálózati csatlakozásra képes háttrétár. Az e célra kialakított oktatási portálról ide letöltött anyagok csak "normális" laptop segítségével, vagy kinyomtatva használhatók.
Ahogy néhány éve Nicolas Negroponte 100 dolláros laptopja, most a 10 dolláros indiai laptop (gondolata) is szélsőséges reakciókat váltott ki. Egyeseknek meggyőződése, hogy ekkora összeg még rendkívül nagy széria esetén sem fedezheti az alkatrészek árát sem. Mások ugyanakor felhívják a figyelmet, hogy egy országban, ahol sikerült megvalósítani a 2500 dolláros autót és a 15 dolláros telefont nem szabadna túl gyorsan rámondani a 10 dolláros laptopra sem hogy lehetetlen.
Magyarországon ugyan időről időre felbukkannak úgynevezett távmunka ösztönző programok, de a munkahelytől független, vagy otthoni munkavégzés gyakorlata sehogy sem terjed. Sokan, sokféleképpen próbálták már megmagyarázni ennek okát. Az biztos, hogy a munkavégzéshez szükséges internethozzáférés hiányára egyre kevésbé lehet hivatkozni.
A 2008-ban létrehozott I-Work Internetes Munkavégzést Támogató Közhasznú Alapítvány célja, hogy összefogja azokat, akik tenni szeretnlnek az internetes távmunka terjedéséért. Tanácsadó, nevelő, tájékoztató feladatot látnak el, követésre alkalmas jó példákat kívánnak bemutatni és felhvják a figyelmet azokra a szélhámosokra is, akik komolytalan. felelőtlen, vagy akár rossz útra csábító ígéretekkel bombázzák az interneten a gyanútlan munkakersőket.
Az I-Work még az út elején áll. Reméljük, később sem fogy el a lendület!
