WiFi falu

2010-ben 100 millió forint nagyságrendű támogatást kap a civil hátterű Kiút Program. Célkuk hogy Magyarországon  meghonosítsák a  mikrohitelezést és ezzel segítsék a  tartósan munkanélküli, mélyszegénységben élő emberek érvényesülését.

A bangladesi  Grameen bank módszereit átvevő rendszer valójában nem bank. A reménybeli vállalkozók a mentorokon keresztül juthatnak a programban közreműködő kereskedelmi bank kölcsönéhez, bizonyos vállalásokért cserébe. A kapott pénzt egy éven át, hetente kell törleszteniük. A mentorok munkájuk kezdetén kisebb csoportokat szerveznek az érdeklődőkből, és a csoport további tagjai akkor kapnak hitelt, ha az előttük állók tényleg törlesztenek.

A mikrohitelezés kisebb-nagyobb eltérésekkel a világ csaknem száz országában működik, a modell hazai sikerére nincs semmi garancia. Ennek ellenére Szociális és Munkaügyi Minisztérium jövő évi büdzséjéből 135 millió forintot csoportosított át a célra, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fejlesztésétől és a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatoktól.

További részletek az

A WifiFalu blogban már nagyon sokat foglalkoztunk a digitális szakadékkal. Pontosabban a digitális szakadékokkal, hiszen többféle szakadék is létezik.

Az egyenlő esélyekért harcoló szakemberek, aktivisták szerint az egyik legmélyebb, a későbbi éveket is meghatározó szakadék iskolás korban kezd kialakulni azok között a gyerekek között, akik hozzáférnek a digitális eszközökhöz, illetve azok között, akik el vannak zárva azoktól. Logikus tehát, hogy az oktatásban kell áttörést elérni.

Ezzel a témával foglalkozott az a konferencia is, amit  Breakthrough Learning in the Digital Age címmel a Google szervezett október közepén.

A rendezvény legtöbb résztvevője arról beszélt, miképpen lehetne elérni, hogy az általános iskola végére minden gyerek "digitális írástudó" legyen. Meglepő véleménnyel állt viszont elő Reed Hastings, a Netflix online videókölcsönző alapító-igazgatója. Véleménye szerint minden új technológia megjelenésekor szükségszerűen kialakul valamilyen szakadék az újra fogékonyabbak és a később csatlakozók között, de idővel magától kiegyenlítődnek a különbségek. Hastings szerint ezért felesleges most a digitális szakadék betemetésén erőlködni, inkább az oktatás általános színvonalának emelésére kell fordítani ezt az energiát.

Az elavult oktatási rendszerbe, digitális félanalfabéta tanárok közé belökött számítógépek, digitális táblák valóban nem sokat érnek. Kérdés viszont, hogy az oktatás színvonalának érezhető emeléséhez, illetve a természetes úton történő digitális felzárkózáshoz mennyi időre van szükség? És az is kérdés, mi lesz az időközben felnövő generációval?

2 millió dollárral Kínában is elindult a Dell YouthConnect program. A kezdeményezés célja az oktatás támogatása, a digitális technikához  hozzá nem férő fiatalok felzárkóztatása. A pénz hatékony felhasználásáról két helyi magánalapítvány gondoskodik.

A YouthConnect program beindítása előtt a Dell 2006. óta már több, mnt 740.000 dollárt adományozott Kínának, amiből 11 városban 25 Dell Learning Centert (oktatási központot) állítottak fel.

Az IDC becslései szerint naponta közel 500.000 ember lép fel életében először az internetre. Többségük a fejlődő országokban él. 2055-re ezekben az országokban használják majd az egész világon működő PC-k 55 százalékát.
 

A 2009 februárjában indított Dell YouthConnect eddig 2,7 millió dollárral támogatta Brazília, India és Mexikó 11 NGO szervezetét.

Az idei az első év az emberiség történetében amikor az éhező emberek száma átlépi az 1 milliárdot. Világszerte ugyanennyire becsülik az internethasználók számát. Nekik - nekünk - különlegesen lehetőségeink vannak arra, hogy segítsük az éhezőket.

A World Food Programme világ legnagyobb éhezésellenes humanitárius szervezete azért indította A Billion for a Billion (Milliárdan egy milliárdért) mozgalmát, hogy az internet, a közösségi média segítségével szerezzen adományokat és újabb támogatókat.

A Billion for a Billion weboldaláról azonnal elérhetők azok az eszközök, amelyeket használva a Twitteren, a Facebookon és még számos más közösségi hálózatot használva azonnal bekapcsolódhatunk a gyűjtésbe, vagy az akció üzeneteinek a terjesztésébe.

Miközben a  legfrissebb adatok szerint csak a Föld felnőtt lakosságának negyede használja az internetet, a fejlődő országokban a legtöbb ember hozzáfér valamilyen internetezésre alkalmas eszközhöz (többnyire mobiltelefonhoz). Logikus lépés lehetne a weben található információk megnyitása úgy, hogy ahhoz a fejlődő országokban élők is hozzáférhessenek azokhoz. Ehhez azonban új eszközökre, új interfészekre és új szabványokra van szükség.

Tim Berners-Lee, a web feltalálója egy olyan alapítványt indított el, aminek célja, hogy az internet kiterjesztés révén információkkal lássa el a fejlődő országokat. A World Wide Web Foundation (nem tévesztendő össze a web technikai standardjain dolgozó, szintén Berners-Lee vezetésével működő World Wide Web Consortium-mal) a web-alapú hír-és információszolgáltatásra összpontosítva kívánja segíteni a fejlődő országokban élő emberek életét.

Steve Bratt, az alapítvány igazgatója szerint a fejlesztések egyik lehetséges iránya az internet és a telefonhálózatok összekötése hangfelismerő és beszédszintetizáló szoftverek alkalmazásával.) Ennek során két alapvető problémával kell megbirkózniuk. Az egyik a fejlődő országokban működő hálózatok lassúsága, a másik a beszélt nyelvek sokfélesége. A sebesség a kisebb probléma, mivel a várható előnyök miatt az emberek hajlamosak elfogadni a lassabb működést. A ritka, kevés ember által beszélt, sokszor írott formában nem is létező nyelvek komoly kihívást jelentenek az információk terjesztése számára, de az alapítvány szakembereinek erre,  is illetve az írástudatlan emberek bevonására is vannak elképzeléseik. A legtöbb felmerülő  feladat megoldásához valahol már léteznek megfelelő technológiák. Az alapítvány célja ezek összegyűjtése, integrálása, nem pedig a tartalom fejlesztése. Remélik, hogy azt a munkát a megfelelő eszközök és ismeretek birtokában majd a helyben élő emberek látják el.

• 33% az esélye, hogy egy 2001-ben született afroamerikai fiú börtönbe kerüljön
• Az iskolából kimaradó afroamerikai férfiak 60 %-a 30 éves korára már megjárja a börtönt.
• A 8. osztályt elérő afroamerikaiaknak csupán 7%-a megy át a matematika vizsgán

Harlem közepén, egy 100 házból álló tömbben viszont sokkal jobban állnak a dolgok. Kisebb a lemorzsolódás, nagyobb a sikeresen továbbtanulók száma, kevesebb a bűnözés és a drogozás.

Az ok egyzserű: Ezen a területen működik ugyanis a

Harlem Children's Zone.

A Geoffrey Canada alpította nonprofit szervezet a legszegényebb családoknak nyújt többféle, összehangolt támogatást. Gyereknevelési műhelyfoglalkozásokat szerveznek, óvodai programokat támogtanak, több iskolát is működtetnek. A HCZ legfopntosabb célja, hogy megállítsák a szegénység, a hátrányos helyzet generációról generációra történő öröklődését.

Az 1990-ben egyetlen háztömbben induló kísérlet mára 100 tömbre terjedt ki és egészen a munkaerőpiacig elkíséri a programban résztvevő gyerekeket. Az idén 40 millió dolláros költségvetéssel működő HCZ célkitűzése, hogy 2011-re 15.000 gyereket és 7.000 felnőttet szolgáljon ki.

Az Obama-adminisztráció nagyra értékeli a HCZ eredményeit és 20 további körzetben szeretné alkalmazni eredményeiket.

Az alábbi videón Geoffrey Canada beszél a HCZ céljairól.

Geoffrey Canada at Gel 2006 from Gel Conference on Vimeo.

Korábban már többször foglalkoztunk az OLPC számítógéppel, illetve a gépek terjesztéséhez kitalált "Give 1 Get 1" modellel. Ennek lényege, hogy a gépek csak párosával kaphatók. A vevő a megvásárolt gép mellé automatikusan vásárol egy másikat is, ami egy fejlődő országban élő, rászoruló gyerekhez kerül.

Tulajdonképpen nagyon hasonló módon működik a TOMS Shoes is: Minden megvásárolt pár cipő után egy pár új cipőt kap egy mezítlábas gyerek.



Blake Mycoskie, a TOMS Shoes alapítója 2006-ban Argentínában járva tapasztalta, hogy sok gyereknek egyáltalán nincs cipője. Ezek a gyereke a cipő hiánya miatt különböző fertőzéseknek vannak kitéve, ráadásul iskolába sem járhatnak. Mycoskie szeretett volna tenni valamit ezekért a gyerekekért. Úgy gondolta, hogy a jótékonykodás itt nem elég, az összegyűjtött pénz egyszer elfogy. Olyan megoldást keresett, ami képes magát fenntartani. Megtanulta tehát a hagyományos argentin vászoncipők (alpargata) készítését és megalapította a TOMS Shoes-t.

 A One for One mozgalom keretében 2006. óta eddig 150.000 gyereket juttattak cipőhöz - ezzel együtt a kulturális felemelkedés lehetőségéhez. A kitűzött cél, hogy 2009. végéig elérjék a 300.000-et.

1976-ban Muhammed Yunus saját zsebéből adott 27 dollárt egy bangladesi asszonynak. Ez a gesztus volt az elindítója annak a mikrofinanszírozási mozgalomnak, ami a Grameen Bank alapításához (és Yunus Nobel-díjához) vezetett.

A Grameen Foundation most felhívással fordult minden támogatóihoz, amiben azt kérik, hogy minden hónap 27. napján 27 dollárral támogassák a legszegényebbeket. A Grameen Foundation barátainak egy csoportja 200.000 dolláros kezdőlökést adott az új mozgalomnak.
 

A 27 dolláros adományokat Give $27 on the 27th weboldalon lehet felajánlani.

Háttér: A Reuters hírügynükség összefoglalója (angolul)

A fejlődő országok a megfelelő szélessávú infrastruktúra hiánya miatt nem élhetnek az információ-technológia nyújtotta előnyökkel. A szélessávú internet-hozzáférés hiánya megfosztja ezeket az országokat a lehetőségtől, hogy a fejlett országok számára munkaerőként (outsourcing) jelenhessenek meg.  Mindezt az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete, az UNCTAD friss jelentésében olvasható.

A széllessávú ineternet hiánya komoly hátrány a fejődő országokban működő vállalkozások számára is. Egyes területeken ugyan elérhető az internet, de ezt erősen korlátozza annak ára.  Miközben például Egyiptomban, vagy Tunéziában csak 13 dollárba kerül havonta a szélessávú inetrnet, a közép-afriaki Burkina Fasoban hasonló szolgáltatásért 1300 dollárt kérnek.


Forrás: New York Times

Az RTL Klub Házon kívül című műsora a napokban a Wifi-falu programot mutatta be. A stáb több, korábban bekötött faluban járva arról kérdezgette az embereket, miért is jó nekik az internet, miben is változtatta meg az az életüket.

A 7'30'' hosszúságú videó beillesztési lehetőséggeé nem rendelkezik, de az RTL Klub oldalán megnézhető.

A leginkább a régi honlapokat feltámasztani képes "időgépéről" ismert Internet Archive eddig 1,6 millió könyvet digitalizált. A San Franciscóban működő nonprofit cég célja a felhalmozott tudás univerzális magosztása. Ennek érdekében könyveiket most minden OLPC számítógépet használó gyerek számára ingyenesen hozzáférhető tették.

Az Internet Archive bejelentését egy éves közös munka előzte meg. A könyvek digitalizálását 5 ország 20 szkennelő-központjában végezik, ahol kézzel szkennelik a nyilvánosan elérhető, leját szerői jogú könyveket.

Korábban az OLPV-ről:

Kis zöld számítógépekkel az elzártság ellen
India 250.000 OLPC számítógépet rendelt
Egyetemisták terjesztik a 100 dolláros laptopokat

Az International Telecommunication Union 2006-ban tette közzé Connect the World (kösd  be a világot) kezdeményezését. Cégeket, szervezetet mozgósítanak, hogy emberi, technikai és pénzügyi forrásaikat bevetve elérjék az World Summit on the Information Society (információs társadalom világtalálkozó) által kitűzött célt: Legyen 2015-re az egész világ bekapcsolva az infokommunikációs hálózatba. Jelenleg csaknem 3 milliárd ember él a kommunikációs infrastruktúrától elzárva.

Friss hír, hogy a Nokia Siemens Networks is csatlakozott a kezdeményezéshez. A hálózatfejlesztéssel foglalkozó társaság elérhető árú hálózatokat épít ki a világ távoli, kieső vidékein. A munkát a csendes-óceáni szigetvilág falvainak bekötésével kezdik. A saját maguk által fejlesztett és felépített Viilage Connection platformokért, illetve az elvégzett munkáért (telepítés, beüzemelés) nem kérnek pénzt.

A Nokia Siemens Networks Village Connection platformja takarékos kiegészítést biztosít a már létező GSM hálózatokhoz. Olyan területekre terjeszti ki a lefedettséget, amiket hagyományos hálózatfejlesztéssel nem lehetne gazdaságosan ellátni. A  platform speciális felépítésű kompakt GSM hozzáférési pontokat biztosít, amelyek segítségével a helyi közösség olyan tagjai számára is biztosítani tudnak mobil kapcsolatot, akik legfeljebb 2-3 dollárt költenek havonta telefonálásra.

A Village Connectio nem csak technikai megoldást, hanem új üzleti modellt is nyújt. A helyi (falusi) hozzáférési pontok helyi vállalkozó, vagy franchise partner  kezébe kerülnek, működtetésüket is ő biztosítja. Ő áll kapcsolatban a GSM operátorral, a felhasználókkal és a többi helyi hálózattal.

A kommunikációs infrastruktúrát nap mint nap használók csak nehezen tudják elképzelni, mit is jelent a világtó elzárt,  távoli vidékeken élő emberek számára ez a program. A mobil kapcsolatnak köszönhetően több információhoz jutnak, javul gazdasági, egészségügyi, oktatási helyzetük.

2000. szeptemberében a világ 198 vezetője fogadta el a Millenium Development Goal (Millenium Fejlesztési Célok) néven ismertté vált dokumentumot. Az ebben megfogalmazott, rendkívül fontos és előremutató célok egyike, hogy 2015-re világszerte számolják fel a szegénységet.

Az idő csaknem kétharmada már eltelt, a szegénység viszont egyáltalán nincseltűnőben.

A Stand Up mozgalom célja, hogy világszerte mogósítsa az embereket, hogy azok akciókkal  hívják fel a politikusok figyelmét a Millenium Development Goal-ban megfogalmazottak betartására.

Az Egészségügyi Világszervezet  (WHO) 600 millióra becsüli a fogyatékkal élők számát, vagyis a világon minden tizedik ember ebbe a csoportba tartozik. A Világbank adatai szerint ezeknek az embereknek a háromnegyede a fejlődő országokban él. Még a fejlett országokban is a fogyatékkal élők jelentős hányada sorolható a szegényekhez. 

Az új technológiák és kommunikációs eszközök segítenek a fizikai akadályok legyőzésében, az infokommunikációs (ICT) eszközök olyan modellt teremthetnek, ahol a fogyatékkal élők jobban, könnyebben integrálódnak az egészségesek világába. Az ICT eszközök hozzáférést biztosítanak a tudáshoz, lehetőséget teremtenek a közösségbe, hálózatba szerveződéshez. És ami talán a legfontosabb: Az új technológiáknak köszönhetően lassan az oktatási szektor is felzárkózik és ennek révén a fogyatékkal élők is új oktatási anyagokhoz férhetnek hozzá.
 

Forrás:

(Global Voices Online)

Nemcsak a szegények, a hátrányos helyzetűek, hanem az idősebb emberek többsége is a "digitális szakadékon túl" él. A Dombi Gábor és vezette Inforum egyik "gyermeke", az 50plusz.net az 50 év felettieknek próbál segít abban, hogy képesek legyenek átlépni, vagy inkább átugrani ezt a szakadékot.



A webes segítség korlátja, hogy csak azok vehetik igénybe, akik már valamilyen szinten elsajátították a számítógép-használatot. A teljesen kezdőket veszi viszont célba az Inforum Gyerekjáték a számítógép című filmsorozata. A 30, darabonként néhány perces filmecskében profi színészek által előadott, életszerű jelenekbe csomagolva kellemes fogyaszthatók az alapvető számítástechnikai ismeretek.

A brit On Road Media a társadalom peremén élőket és önklntes szociális munkásokat képez ki a közösségi média használatára.  A közelmúltban 50 Dél-Angliában élő roma fiatal vett részt a képzésben. Az ő számukra alakította ki az On Road Media a Savvy Chavvy közösségi oldalt.

A Savvy Chavvy felhasználóinak száma már az első hónapban meghaladta az 500-at, azóta is folyamatosan nő. A zárt hálózaton belül minden felhasználónak saját profiloldala van, videók és képek tölthetők fel, fórumok és blogok indíthatók, belső levelezés is működik.

A hálózat sikere annak is köszönhető, hogy az egyébként összetartó roma közösségen belül nehézkes a kapcsolattartás, hiszen az angliai romák többsége továbbra is a hagyományos vándorló életmódot folytatja.

Viszontagságos körülmények között szereztek értékes tapasztalatokat a Voice of Africa for Sustainable Development (VOA4SD) munkatársai. 2007-ben Kenya távolabbi vidékén építették fel oktatási központjukat, ahol - több más kezdeményezésekhez hasonlóan - nőket próbáltak olyan információkhoz juttatni, amik segíthetik őket a boldogulásban. A 2008-as választásokat követő zavargásokban azonban olyan fontos eszközeik vesztek el, illetve semmisültek meg, hogy nem tudták folytatni a munkát.

A VOA4SD munkatársai nem adták fel, Mombasa egyik elővárosában, egy szegénynegyedben építették fel következő központjukat, ahol elsősorban a kallódó fiatalok informatikai oktatására koncentráltak. A folyamatosan finanszírozási problémákkal küzdő alapítvány irodáját végül rablótámadás érte, minden eszközüket elvesztették.

Működése harmadik szakaszában a VOA4SD magáncégektől szerzett támogatást. Ebben segítséget jelentett, hogy végre Kenyába is elértek az optikai kábelek, a szolgáltatók is egyre inkább érdekeltek az infokommunikációs képzésben.

A Voices of Africa for Sustainable Development  munkatársai helyi központok helyett kamionra épített mobil központokat alakítottak ki, amikkel folyamatosan járják az országot. A mobile Information Centers Empowering Youth (Micey) központok egyszerre szolgálják az oktatást, az önálló tartalomszolgáltatást és az AIDS-ellenes felvilágosítást.

A Londonban élő kommunikációs tanácsadó Amanda Rose valamikor 2008. elején arra gondolt, hogy a Twitter, a 140 karakternyi (vagy rövidebb) üzenetek küldésére szolgáló hálózat kiválóan alkalmas lehetne jótékonysági akciók szervezésére. Rose nem a Twitter több tízmilliós, gyorsan növekvő hálózatát vette célba, hanem az egyes felhasználók ismeretségi kőrét. Szervezzen mindenki saját köreiben jótékonysági akciót, legyen ott szervező, rendező, vagy szponzor, a központi szevezet csak lazán összefogja az akciókat.

Az első, 2008. szeptemberében Londonban megrendezett Twestival (Twitter + Festival) szervezésében 250 önkéntes vett részt és 1000 fontnyi adoményt sikerült összegyyűjteni, ami jóval meghaladta Rose várakozásait.

Idén februárban már a világ 250 városában egyidejűleg került sor a Global Twestival rendezvényére. Az összegyűjtött 250.000 dollárból ugandai, etióp és indiai falvak ivóvízellátását segítik.

A szeptemebr 10-13 között megrendezett Twestival Local kicsit más vol, mint az előző rendezvény, mivel nem egyetlen napra koncetrálták a rendezványeket, hanem minden résztvevő város saját ritmusát követhette.

Bár a Twesival Local-ra "csak" 130 város jelentkezett, Rose reális célnak tartotta a kitűzött 400.000 elérését. Az eredményről még nincsenek információink.

A Pannon Példakép Alapítvány tizenkilencedik alkalommal hirdette ki díjazottait. A példaképeket minden negyedévben egy-egy megjelölt témához kapcsolódóan, meghatározott szempontrendszer alapján választják ki. Az Alapítvány Kuratóriuma 2009 harmadik negyedévében olyan jelölteket keresett, akik aktívan tesznek azért, hogy a magyarországi hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat bekapcsolják a többségi társadalom életébe.

A llegutóbbi alkalommalé mások mellett példaképpé választották Dombi Gábort, az Inforum civil érdekvédelmi szervezet főtitkárát, az e-befogadás honlap szerkesztőjét- A nonprofit szervezet egyik fő célkitűzése a generációk közötti digitális szakadék betemetése, az információs társadalom előnyeinek meghonosítása, illetve az ötven éven felüliek digitális felzárkóztatása (például a számukra létrehozott www.50plusz.net portállal)

Dombi Gábornak ezúton is gratulálunk!

Nicholas Negroponte, a One Laptop Per Child mozgalom feje, a kifejezetten iskolai célokra készülő, olcsó OLPC számítógépek kitalálója néhány éve nagy sikerű előadást tartott a világ legizgalmasabb koponyáit felvonultató TED konferencián.

A TED munkatársai most Kolumbniába követték Negropontét, aki a hadsereg segítségével a legelmaradottabb régióba vitt OLPC számítógépeket.

Európai szemmel nehéz felmérni, mit is jelentenek ezek a gépek a világtól teljesen elzárt, kábítószer-háborúktól sújtotta területeken.

Negroponte az elmúlt években számos bírálatot kapott, a videót látva viszont az az ember benyomása, hogy egy olyan embert lát, aki mélyen elkötelezett a felvállat ügy iránt.

Az egységes internetes gerinchálózat, a Nemzeti Digitális Közmű megteremtésének kérdése nálunk is napirenden van. Szívesen látnánk számokat arról is, hogy ez az NDK hogyan hatna a hazai gazdaság fejlődésére.

Egy nemrég készült kutatási anyag szerint a Peruba érkező használt számítógépek többsége újra forgalomba kerül. A gépek 87-88 százaléka többet ér ugyanis, mint amennyit az újrahasznosított alkatrészért kapni lehetne.

A kutatás ugyan csak egyetlen országra összpontosít, mégis komoly kérdéseket vet fel a Greenpeace álláspontjával kapcsoatban. Az ismert környezetvédő szervezet minden lehetséges módon kűzd a használt számítógépek exportja ellen. Attól tartanak ugyanis, hogy ott a gépek bontásával a környezetet és a munkát végző emberek egészségét veszélyeztetik. Hasonló megfontolásokra hivatkozi a Dell és a HP is, amikor az Egyesül Királyságból nem küld használt gépeket a fejlődő országokba. Elképzelhető azonban az is, hogy az új (és egyre olcsóbb) számítógépek egyre gyorsabban fejlődő piacait féltik a ahsznált gépek konkurenciájától.

Van is mitől, hiszen a Computer Aid UK jótékonysági szervezet 130.000 felújított PC-t és notebook-ot juttatott szt Ázsiába, Afrikáb és Dél-Amerikába, ahol e-learning, e-health, e-inclusion and e-agriculture projektejben haszálják azokat.

Kapcsolódó cikk:

1 millió mobiltelefonnal a szegénység ellen

A mikrohitelezéssel foglalkozó Grameen bank tevékenységét eddig szinte egyáltalán nem érintette a pénzügyi válság. A Nobel díjas Muhammad Yunus koncepcióján alapuló rendszer továbbra is zökkenőmentesen működik. A válság áttételesen érzékelhető: A mikrokölcsönhöz jutó emberek a korábbinál nehezebben tudják értékesíteni termékeiket, szolgáltatásaikat. A kölcsönök visszafizetési mutatója ugyanakkor továbbra is kimagaslóan magas. "A bizalmon alakuló bankolás továbbra is működik." - állapította meg Yunus a CNBC-nek nemrég adott interjúban.

Tévedés lenne azt hinni, hogy a Grameen csak a fejlődő országokban életképes. Az Egyesült Államokban 2008. óta működő Grameen America már több, 1000 mikrokölcsönt helyezett ki, 2,3 millió dollár értékben. A Grameen America mikrokölcsönei révén a szegénységi küszöb alatt élő nők kezdhetnek saját vállalkozásba.

Tevékenysége elismeréséül Muhammad Yunus a napokban Obama elnökől megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet.

Tévedés azt képzelni, hogy csak városok, vagy országrészek között alakulhat ki digitális szakadék. Miközben az Egyesült Államokban igen nagy az internet penetráció egy friss kutatásszerint a chicagói lakosok 25 százaléka egyáltalán nem, 15 százalékul pedig csak korlátozott mértékben rendelkezik internet hozzáféréssel.

Az University of Illinois kutatói az elvégzett telefoninterjúk alapján megállapították, hogy az idősebb, spanyol ajkú lakosok interneteznek a legkevesebbet. Ennek okát kutatva kiderült, hogy az nem is annyira anyagi helyzetükben, mint inkább a számukra releváns tartalmak hiányában keresendő.

Egy főképp spanyol származásuak lakta negyedben olyan nyári tábort szerveztek, ahol tizenéves fiatalok éppen szüleik számára hoztak létre közösségi weboldalakat.

Chicago ugyan messze van, de a módszer itthon is használható. A Wifi Falu segítségével az internethez kapcsolat falvakban is megfigyelhető, hogy a fiatalok otthonosabban mozognak a weben, ők bátoríthatják az internet használatára az idősebbeket.