WiFi falu

Nyírő András prezentációja

Ez a blog eddig leginkább a Internet Terjesztéséért Alapítvány munkájáról szólt. Arról, hogyan vezette be az internetet a digitális kultúrától eddig elzárt területekre, hogyan juttatott számítógéphez és internet eléréshez olyan embereket, akiknek ehhez a "normális piaci viszonyok között" nem volt esélye.

Sikereinkről (és problémáinkról is) természetesen a jövőben is beszámolunk, de ezentúl szeretnénk többet írni arról is, milyen hasonló törekvések vannak a világban. Hogyan teremtenek az internet segítségével új munkalehetőségeket Afrikában? Hogyan kapcsolódnak be az online távoktatási programokba Indiában? Hogyan működik a mikrohitelezés Bangladesben?

Természetesen nem csak az információkat, hanem azok forrását is megosztjuk olvasóinkkal. Mindent mi sem ismerhetünk. Örömmel várjuk a témába vágó linkeket a wififalu@gmail.com címre.

WiFi Falu programunk első szakaszának tapasztalatai alapján úgy látjuk, sikerült olyan, nehéz anyagi helyzetű, kistelepüléseken élő családokhoz elvinni az internetet, és megtanítani őket a világháló használatára, akiket a piaci internet-szolgáltatók egyébként nem érnének el. Ennek megvalósulásához kellett a programba bekapcsolódó családok által vállalt önerő, az önkormányzatok szervezésében működő mikrohitel, a GKM anyagi támogatása, és a Magyar Telekom által biztosított hálózat.

Alfa pilot projektünk során Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 102 településen 1.500 háztartásba jutottunk el, a béta pilot során Dél-Baranyában újabb falvakat vonunk be programunkba. Célunk, hogy néhány év alatt mind a 33 hátrányos helyzetű kistérségbe eljussunk szolgáltatásunkkal, és mintegy 70.000 háztartást segítsünk jobb tanulási- és munkalehetőségekhez.

A wifi infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése mellett kiemelt hangsúlyt fektetünk a felhasználók oktatására. Minden településen megpróbálunk bevonni egy-két embert, akiket felkészítünk arra, hogy saját kis közösségeikben majd továbbadják a megszerzett tudást, és hozzájuk fordulhassanak ismerőseik, ha segítségre van szükségük.

Eddigi eredményeinkről és terveinkről többet is megtudhatsz Felzárkóztatás a tudásalapú társadalomhoz című prezentációnkból.

 Úgy vágtunk neki az ősznek, hogy már száznál több településen volt elérhető a WiFi Falu által kínált nethozzáférés. Szeptember elejére egészen pontosan 102 faluba jutottunk el szolgáltatásunkkal:

 A térképen a különböző színek azt jelölik, hogy melyik faluban hány háztartás csatlakozott a programunkhoz (0-10 végpont: piros, 11-20 végpont: kék, 21-30 végpont: zöld, 31- végpont: sárga). Mint látható, a legtöbb faluban 11 és 20 közé esik az általunk nyújtott hozzáféréssel internetező családok száma, egy-egy adó átlagosan 12 családot szolgál ki (vannak olyan falvak, ahol egynél több adót kellett kihelyeznünk, így összesen 126 adóval szolgáljuk ki a 102 települést).

 A WiFi Faluhoz csatlakozók szinte kivétel nélkül a gyerekek miatt döntöttek a számítógépvásárlás mellett - derül ki a BME-Unesco Információs Társadalom- és Trendkutató Központ tanulmánykötetéből. A kötet szerkesztői négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülésen követték nyomon a program megvalósulását: Abaújkér és Baktakék 1000 fő alatti kisközség, Homrogd lakossága valamennyivel több, míg Szendrőládon már közel 1900-an laknak.

 A kiválasztás során mind a négy településen törekedtek arra, hogy a számítógépek és az ingyenes internet-hozzáférések valóban hátrányos helyzetű, iskolás gyereket nevelő családokhoz kerüljenek. A helyi iskolában a diákok minden településen részt vesznek számítástechnika képzésén, de tudásuk egyenetlen. Sok esetben nincsen lehetőség délutáni szabad számítógép-használatra, sem játékra, sem gyakorlásra.

A Wifi falu programnak vannak még szabad kapacitásai, vagyis van még néhány pályázati hely, amely nem kelt el. Éppen ezért kitoltuk a pályázati határidőt május 31-re. Az új, módosított pályázati kiírás innen letölthető.

A határidőt előbb május 20-ra, utóbb május 31-ra változtattuk, de a félreértések elkerülése végett blogunkon már csak ez a - módosított - kiírás olvasható.

Két héten belül több száz felhasználó csatlakozik a Wifi falu programhoz, hosszú egyeztetést követően végre adottak ehhez a technikai feltételek. Alapítványunk e héten a Borsod megyei Vizsolyban, Mikóházán, Nyéstán és Novajidrányban kezdte a telepítéseket. A falvak magaslati pontjai lettek a hotspotok, vagyis a wifi-szóró antennák, ezzel egyidőben több tucat háztartásba vittük ki a Netbox számítógépet.

A jövő héten az első szabolcsi falu is bekapcsolódhat, legalábbis Máriapócson minden feltétel adott a telepítéshez - magyarázta Fábri András, alapítványunk projektvezetője. Összesen hatvannál is több pályázati igény érkezett be az alapítványhoz, úgyhogy a telepítések innentől kezdve felgyorsulnak. Máriapóccsal együtt sorra kerül az egymáshoz közel fekvő Halmaj és Kázsmárk, Erdőhorváti, Homrogd, Bódvaszilas, Felsőgagy, Felsődobsza, Ároktő is.

Érdekesség, hogy Tomor újra sorra kerülhet. A csereháti település volt az első, amelyet egy mintaprojekt keretében wifi-vel láttunk el tavaly májusban. A nehéz anyagi helyzetbe került Rom Som alapítvány nem tudta fenntartani a vonalat, így egy ideje szünetel a szolgáltatás. Minthogy a Wifi falu ez év végéig finanszírozni tudja az internetszórást, a szolgáltatás nemsokára újraindul.

Átfogó cikk jelent meg két hete a Magyar Narancs című hetilapban a Cserehátról. Mint írják, a 2007 és 2014 között a korábbinál több pénz juthat felzárkóztatásra Magyarország egyik legelmaradottabb térségében.

És mivel az uniós pénzeknek nem titkolt célja a társadalomfejlesztés, a romák és a nem romák közötti együttműködést mindenképp nyitottabbá kellene tenni. A cikket - amelyben a Wifi falu programról egyébként nem esik szó - teljes terjedelmében ezen a linken érhetjük el.

Remek szolgálatot tesz a Google Maps térképprogram, a Wifi falu program munkatársai ugyanis ennek segítségével tudják nyomon követni, mely településen kik jelentkeztek Netbox számítógépért, s internetért, mi a lakcímük, s a házuk hol helyezkedik el a központi wifi antennához képest, azaz van-e ott vétel.

"Az úgynevezett rádiós bejárást a pályázatok alapján indítjuk, hiszen ebbe mindenki beírja a lakcímét. A Google Maps-en a lakcímeket már regisztrálhatjuk, a program ugyanis csaknem hiba nélkül találja meg a házak fellelhetőségét" - meséli Szabó Tibor, a Wifi falu program minőségbiztosítási felelőse. A térképen tehát bejelölik a házakat, meg a leendő bázisállomást, vagyis azt a magaslati pontot, ahonnan remélhetőleg minden háztartás "beszórható" internettel.

Az persze, hogy egy adott családi ház ablakából, netán tetejéről fogható-e a wifi-jel csak a helyszínen, a már említett bejáráson derül ki.

(Képünkön Horváth Csaba kolléga nyújtózkodik vételért a pompás füstölt szalonnák között, miközben a sámlinak használt centrifugát a ház asszonya próbálja fixen tartani.)

Így az is, hogy egy jónak ígérkező bázisra mégsem érdemes felszerelni az adó antennát. "Előfordul, hogy egy templom harangtornyát fák veszik körül, ilyenkor mást választunk, például egy víztornyot" - mondja Tibor.

Minden házat, illetve onnan a bázisállomás láthatóságát is fotókkal dokumentálja a csapat. Általában GPS-t is használnak, az így elraktározott koordináták is hasznosak lehetnek később. A Google Maps-en azután különféle színekkel jelölik a már bejárt, a még hátra lévő házakat, illetve azokat, amelyekből a wifi-vétel rossz volt. Ehhez hasonló térképeket már blogunkon is mutogattunk. (A térképek persze nem nyilvánosak, a neten bóklászva tehát senki nem tud rábukkanni a Wifi falu ügyfeleire.)

Ha egy házból nem jó a vétel, elvileg még csatlakozhat a programhoz, ám internetezni csak akkor képes majd, ha például a domborzati viszonyok hátrányainak kiküszöböléséhez a település saját maga vásárol átjátszóállomást. Mivel ez a megoldás költséges, nemigen élnek vele az önkormányzatok.

Szabó Tibor kollégánk végzi a rendszer minőségbiztosítását, az internet sugárzási problémákat tehát rendszeresen ellenőrzi a helyszínen. Azt azonban hozzáteszi: az átlagos felhasználókhoz képest a Wifi falu felhasználói némileg tapasztalatlanabbak, éppen ezért kritikusabbak is. (A képen Szabó Tibor a mérai iskolakémény tetejére készül épp felmászni, hogy a telepített eszközöket ellenőrizze.)

Hétfőn végeredményben sikerült internetet lőni Hernádszentandrásra, ahol - korábban említettük - nem volt ADSL-szolgáltatási pont. Most sincs, a faluba a szomszédos Ináncsról lőtték át a jelet technikus kollégáink, így a 13 szentandrási felhasználó már netezhet. (Ők már az oktatáson is túl vannak.) Az újabb jelentkezőknek az önkormányzat a befolyt törlesztésekből tudja majd mikrohitelt adni.

Időközben az is felmerült, hogy Ináncsról nem csak ide, hanem a nem sokkal távolabbra fekvő Perére is át lehetne lőni a rádiójelet. Ugyanez lehetne a megoldás Vizsolyban, csak oda Méráról érkezne az internet. Fábri András kollégánk szerint ugyanakkor a soron következő telepítésre a legesélyesebb most Halmaj község.

Indusztriális környezetben, Hadrianus Kft. szétszerelő és összeszerelő üzemében kerestük fel a Wifi falu felújított Netbox komputereit szállító cég vezetőjét. Fugerth Andrást arról kérdeztük, hogyan kerülnek a csereháti és szabolcsi lakásokba a számítógépek.

- Honnan származnak a számítógépek?

- Ezek irodai alkalmazásból kikerült márkás számítógépek, amelyeket általában egyszerre nagy mennyiségben, generációváltáskor cserélnek le a nagyobb cégek. Mi erre vevők vagyunk, ők pedig biztosak lehetnek abban, hogy sem az alkatrészek, sem a gépen tárolt adatok nem a domboldalon kötnek ki. 

- Mi történik a gépekkel, miután begördül egy szállítmány?

- Először felnyitjuk, s egy kompresszorral kifújjuk a port az összes alkatrészből. Utána szoftveres teszttel vizsgáljuk meg a hardver elemeket, vagyis azt, hogy hibamentes-e a winchester, lejátszik-e a dvd-játszó, működnek-e a csatlakozók, megy-e a memória. Utána letisztítjuk a merevlemezt, s telepítjük a Linux Edubuntu operációs rendszerét az összes beállítással együtt. Ez teszi a szokásos számítógépet Netbox PC-vé. Beállítjuk a Skype-ot, meg az összes programot. Kiszállítás előtt pedig még utoljára kipróbáljuk, hogy minden működik-e. (Képünkön a szoftveres teszt.)

- Pontosan mit kapnak a Wifi falu programban résztvevők?

- Ez egy jól használható gép, komplett multimédiás állomássá feltuningolva. Belőttük a 30 ezer forintos árat, amit még ki tud fizetni a Wifi faluban megcélzott vásárlóközönségünk, s mindent belapakoltunk, amit ennyi pénzért lehetett. Egy Pentium III-as processzorral szerelt gépről van szó, filmnézésre alkalmas dvd-lejátszóval, kellően nagy, 17 collos monitorral, s néhány kiegészítővel: magyar nyelvű billentyűzettel, új egérrel, hangszóróval, wifi-kártyával antennával, a Skype-hoz mikrofonos fejhallgató. Ránézésre ezek tiszta új gépek. Van egy elosztó is az egységcsomagban. Ez tipikusan olyasmi, amire egyébként az ember nem gondol, de a kis, falusi házakban nem egyszer okozott gondot, hogy nem volt elég konnektor-dugalj a szobákban.

- Mit saccolsz, meddig bírják majd a gépek?

- Fél év garanciát adunk rá, de a tapasztalatok szerint normális használat mellett évekig megbízhatóan működnek még. Az eddig eladott gépek kevesebb, mint egy százaléka romlott el eddig. Egyelőre segítünk a gépek telepítésében vásárláskor, s egy ügyfélszolgálati vonalat is fenntartunk, ahol fogadjuk a működéssel kapcsolatban felmerült kérdéseket. De hosszú távon ez egy szereld magad csomag lesz.

- Mit használnak legszívesebben a Netbox-tulajdonosok?

- Az internet az abszolút favorit. Böngésznek, Youtube-ot néznek. Az is lászik, hogy a gyerekek az iskolai feladatokat is meg tudják majd keresni és írni a gépen.

- És mire nem tudják majd használni?

- Hát olyan komoly játékokat, amelyek nagyteljesítményű hardvert igényelnek, semmiképpen nem tudnak futtatni. De nem is ez az alapítvány célja, hanem egy olyan gépet kínálni, amellyel az internet becsempészhető a lakásokba. Ezt a célközönséget más módon talán nem is tudnánk egyébként elérni, csak egy ilyen programon keresztül.

- Mennyi tartalék van még ebben a piacban?

- A Wifi falu által megcélzott vásárlóknak nincs sok pénzük. Én abban reménykedem, s azt tartom ésszerűnek, ha a települések az első tíz-húsz gép meghitelezése után nem hagynák abba a programot, hanem a törlesztőrészletek beérkezését követően visszaforgatnák a programba, hogy a többi ember is kapjon lehetőséget, amíg csak van jelentkező.

Kezd felpörögni a Wifi falu program, a héten Hernádszentandrás bekötése zajlik, s várhatóan péntekre be is fejeződik. Hamarosan kisebb összeállítással jelentkezünk, amelyben bemutatjuk, hogyan jutnak el a leselejtezett, ám tökéletesen működő, s végeredményben korszerű számítógépek a viszonteladóhoz, majd onnan a háztartásokba. A Wifi falu leírása és céljai egyébként már a Wikipedián is olvashatók.

A szabolcsi falvak egy része eltökélten vág bele a Wifi falu programba, többen kreatív módon igyekeznek a számítógép vásárlások összegét fedezni - mondta Herczku Tünde, a nyíregyházi Esélyek Háza irodavezetője. (A megyében az Esélyek Háza népszerűsíti a projektet.) Alapesetben ugye a 18 ezer forintos Netbox számítógép és a 12 ezer forintos wifikártya kifizethető egy összegben, vagy törleszthető hat hónap alatt. Alapítványunk általában az önkormányzatok segítségét kéri, hogy az arra rászoruló vásárlóknak visszatérítendő szociális támogatást hitelezzen meg, hiszen ennek beszedéséhez is megvannak a megfelelelő csatornái.

Igen ám, de vannak olyan önkormányzatok, amelyek annyi hiteltartozást hordoznak magukkal, hogy az efféle megoldásoktól elzárkóznak (vagy másért zárkóznak el). Ilyen településeken munkatársaink megkísérlik például bevonni a helyi takarékszövetkezetet a mikrohitelezésbe. Van olyan helyszín, ahol egy helyi vállalkozó maga hitelezte meg a gépvásárlásokat, meséli Herczku Tünde, illetve az is előfordul, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat működési költségét teljes egészében erre a célra helyezték ki, a hivatal pedig végeredményben a családok törlesztőrészleteiből tartja majd fenn magát.

Emellett elindultak a térségi bemutató programok is, s összeállt a Wifi falu szabolcsi csapata is. Február végéig várhatóan 10-15 szabolcsi település adja be pályázatát a programba, közülük többen (így Nyírbéltek és Vasmegyer) már postára is adták.

Elnézést a címért, a lényeg úgyis az, hogy csütörtökön reggel kilenckor kezdődött el a Wifi falu idei első telepítő akciója. A bekötéseket, vagyis a wifi antennák szerelését az Infoteam kft. csapata végezte, Horváth Csaba kollégánk a háztartásokat járta végig, hogy üzembe helyezze a Netbox komputereket. A több mint 1800 lelkes faluban összesen 13 család vásárolt számítógépet, egy háznál pedig függőben maradt az ügy, mert az antennához szerelt nyolcméteres kábel nem tűnt elegendőnek. Oda később visszatérünk.

A pénteki nap is izgalmas volt, reggel kilenctől oktatással telt a nap a mérai kultúrházban. Minden család képviseltette magát ezen a felkészítésen, a kurzust vezető Horváth Csaba jelenléti ívet is kitöltetett a résztvevőkkel. Az persze nem úgy megy, hogy a három órán keresztül feszített tempóban megy az oktatás. "Egy dologról addig beszéltem, amíg érdekelte őket. Leginkább azonban a garanciális feltételekre voltak kíváncsiak, mert arról kevesebb tájékoztatást kaptak korábban" - meséli Horváth Csaba, hozzátéve azt is, Mérán a helyi CKÖ vezetője, Glonczi Béla segített az eligazodásban. 

A telepítéseket minden esetben úgynevezett rádiós bejárás előzi meg. Végeredményben tehát azt mérjük fel - erről már esett is szó -, hogy a bekötni kívánt portákról megfelelő-e a wifi-vétel. Munkatársaink ennek eredményeit a könnyebb eligazodást segítő, s látványosabb Google Maps-en is rögzítik, íme:

Az élet továbbra sem áll meg, kedden megyünk rádiós bejárásra Mikóházára.

Már a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők is csatlakozhatnak a Wifi falu programhoz. Mindez a nyíregyházi Esélyek Házán keresztül bonyolódik, ők vonják be azokat a települési önkormányzatokat és Cigány Kisebbségi Önkormányzatokat, amelyek részt vennének a programban. "Ebben a hónapban várhatóan nyolc település pályázik, az első befutó Vasmegyer és Bököny lehet" - mondja nekünk Herczku Tünde, az Esélyek Háza irodavezetője, aki kollégáival Selyebre is eljött szemlélődni másfél hete.

A megyében egyébként 195 darab 3000 főnél alacsonyabb lélekszámú település van, ezek akkor válhatnak a wifi-telepítés helyszínévé, ha az ADSL-kapcsolat már be van kötve a faluba.

"Ha a többgenerációs szegénységet, valamint a lakosságon belül a romák arányát nézzük, akkor a megye nagyon hasonlít Borsodra" - mondta Herczku Tünde, kiemelve azt is: a wifi projektet azért övezi szimpátia, mert ez olyan üzleti ajánlat, amelynek megvalósításához mindenkinek le kell tenni valamit az asztalra. Ennek folyománya az is, teszi hozzá, hogy etnikai feszültségek sem fakadnak belőle.

A Cserehát kálváriáját mégsem a kohászati művek megszűnésétől, hanem a trianoni határok kijelölésétől számoljuk, ennek a túloldalára került a korábbi régióközpont, Kassa. (Idős emberek beszámolóiból derül ki csak igazán, hogy annak idején ez a város volt a valódi viszonyítási pont.) Az agráripar felvevőpiaca is távolabbra került, a vidék elanyátlanodott, (mondjuk mint Bereg az ország keleti sarkában). Ezt próbálta pótolni a szocialista nehézipar, de a veszteséges üzemek fenntartása az államkasszából végeredményben olyan volt, mint ma a szociális segély.

A tengődő falvak lakói közül is a legrosszabb élethelyzetben a roma származásúak vannak. A probléma sokkal árnyaltabb és bonyolultabb annál, ahogyan azt az országos média tálalja, aki tehát csak autóval suhan itt keresztül, az csak a felszínt láthatja. Aki ennél többre kíváncsi, az olvasson utána például itt.

Bohn Katalin szociológusként kezdett a csereháti roma fialok közé járni, ő is egyike volt azon értelmiségieknek, aki kiszálltak a terepre. Az általa gründolt, Siroki László által vezetett Rom Som alapítvány Tomoron alapított tanodát. Ez a település lett a Wifi falu (akkor még Login initiative) mintaprojektjének helyszíne, amiben közrejátszott az is, hogy Bohn Katalin és Nyírő András még az egyetemről ismerték egymást. A történethez az is hozzátartozik, hogy Tomoron többen is járnak a Digitális Középiskolába (például a nemrég bemutatott munkatársunk, Horváth Csaba édesapja), így a tavaly májusban beüzemelt wifi ott különösen jól jött.

Ahhoz, hogy a Wifi falu program túlléphessen Tomoron, olyan helyi segítők kellettek, akikre támaszkodhatott az alapítványunk. Szerencsére találtunk is. Az alapítvány mindenese a selyebi Mida Barbara, rajta kívül Horváth Csaba ("ő a technika"), Aranyosi György ("ő a lelkiismeret"), s Gulyás Pál ("ő a politika") szervezik helyben a dolgokat.

A wifi projekt - úgy fest - rövidesen a Cserehát határain is túlléphet.

A Cserehát dombvidék - az eddigi legtalálóbb hasonlat szerint – leginkább a Windows XP háttérképére hasonlít, s szinte mindenki hallott már róla, bár valószínűleg sokan keverik a Nógrád megyében fekvő Cserhát hegységgel. A Cserehát, amelyről beszélünk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, 84 falut és négy várost, összesen százezer embert foglal magában. Hogy kötni is tudjuk valamihez: ide tartozik az Aggtelek Nemzeti Park egy része, a Bódva patak völgye, s az egykor mesterségesen létrehozott Rakacai víztározó is.

A tó köré épített víkendház-bodegatelepen kívül a csereháti táj nyáron zöldellő, télen zúzmarával borított, de mindig lenyűgöző. A szocialista nagyipar (szlovákiai és magyar) leépülésének köszönhetően a patakok és vizek még tisztultak is az utóbbi évtizedekben. Ezért néz ki úgy a Cserehát, mint egy XP háttérképe. (Mivel a Wifi falu programban résztvevő felhasználók Netbox gépén a gazdaságos Linux fut, megmutatjuk, mire is gondolunk.)

Mielőtt azonban hálát éreznénk, jusson eszünkbe, hogy a nagyiparral együtt épült itt le minden, jelenleg az ország leginkább elmaradottabb vidékei között tartják számon. Elnéptelenedő és elöregedő falvak, szétdarabolt településstruktúra, munkanélküliség és kilátástalanság - általában ilyen szövegösszefüggésben emlegetik ezt a vidéket, nem felejtve el megemlíteni, hogy a romák aránya is igen magas. Akiknek bár ugyanaz a postai irányítószámuk, mint a többieknek, életüket szegregáltan élik.

Sőt már az egész Cserehátról úgy beszélnek, mint egy szegregálódó mikrorégióról. Ha szimbolikus példákat sorolnánk, simán megy: itt találjuk Szanticskát, az ország legkisebb települését, erre van Csenyéte, az ország egyik legszegényebb települése, de előrángathatjuk a közeli Rudabányát is, amely évszázadokig az ércbányászata miatt volt híres, ma pedigh már csak azért, mert itt találták meg egy emberszabású ősmajom maradványait. A Cserehát vidéke a nyomasztó problémákra megoldást keresők terepévé vált. Erről azonban legközelebb mesélünk, addig itt van egy valódi csereháti "háttérkép".

Legalább 100-120 jelentkező volna Szendrőládon a Netbox számítógépekre, ennyi igénylés azonban jelenleg teljesíthetetlen, úgyhogy Káló Norbert cigány kisebbségi önkormányzati képviselő közreműködésével az önkormányzat a szelektálás mellett döntött. Februárban tíz számítógép árát tudják majd meghitelezni. Ezzel első körben a falu gimnáziumi és szakközépiskolás tanulói juthatnak géphez és wifi-hez, a hatékonyabb tanuláshoz és a kapcsolattartáshoz talán nekik van a leginkább szükségük rá.

A befolyt törlesztő részletekből újabb komputerek finanszírozása indulhat meg, s lassan lassan további húsz Netboxot vásárolhat meg azoknak a gyerekeknek a családja, akik a osztályukban a legjobban tanulnak (s persze szociálisan rászorulók). „Bízom benne, hogy ez a többi gyereket is motiválni fogja” – magyarázza Káló Norbert, aki egyébként a szendrőládi tanodát létrehozó és működtető Bhim Rao Egyesület projektmenedzsere.

A faluban alig laknak valamivel kevesebben kétezer főnél, nagyjából nyolcvan százalékuk roma származású. A munkanélküliség igen magas, 95 százalék. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, ezen kívól csak egy hipógyár van a Bódva völgyének ezen a pontján. Káló Norberték tanodája ötven iskolás és szakközépiskolás gyereknek tart foglalkozásokat, s az egyesület által pályázatokon nyert 18 korszerű számítógépet is elsősorban a tanodába járó diákok használhatják.

A Wifi falu programmal végre nem csak intézményesült keretek között látnak komputert a szendrőládiak, hanem a családi házakba is befuthat az internet. „Ez egy újabb esély a roma családok számára, hogy információhoz jussanak, s megbarátkozzanak az informatikával” - mondja munkatársunknak (a képünkön is látható) Káló Norbert.

„Az államnak nem kell mindenkiről gondoskodnia, hanem azokat kell segíteni, akik nagy szegénységben élnek, s változtatni akarnak a sorsukon. Azt hiszem, aki ebben a programban részt vesz, az maga is változtatni akar.” – nyilatkozta blogunknak Pettkó András országgyűlési képviselő, aki másfél héttel ezelőtt látogatott el a Cserehátba, hogy közelről vegye szemügyre a Wifi falu programot. „Akikkel ott találkoztam, nagyon rossz körülmények között éltek, s örülök annak, hogy egy jó lehetőséget látnak a wifi-programban” – tette hozzá az MDF-es politikus.

„Amikor valaki országgyűlési képviselő lesz, el kell döntenie, milyen témákkal foglalkozik; én az informatikai bizottsági tagságot is kiválasztottam, mert úgy vélem, hogy a 21. században az újdonságot az informatika hozza meg. Aki nem képes kezelni a számítógépet, az munkanélküli lesz” – mondja Pettkó András, aki egyébként az elektronikus hulladék kezeléséről szóló törvénytervezetet is készített, illetve már korábban is támogatta a használt számítógépek visszagyűjtését és alacsonyabb áfakulccsal való árusítását, „hogy minél később váljanak elektronikus hulladékká”.

Jártam egy családnál is, s mindenki ismerte a gép kezelését, persze legfogékonyabbak a gyerekek voltak, de rajtuk keresztül a szülők, nagyszülők is bevonódnak. A komputer ráadásul a mély szegénységben élő gyerekek önkifejezéséhez, kapcsolattartásához is hozzájárul – mondta el észrevételeit a képviselő, aki egyébként az alapítvány tevékenységéről újságcikkből értesült.

Remélem, hogy egy kis patakocska indul most útnak, ami folyóvá duzzad – idézi az egyik helyi polgármester szavait Pettkó András. „Bárkivel találkoztam, ezt mindenki olyan lehetőségnek látja, amelyet meg kell ragadni. De hogy elindult-e ezzel valami a kis közösségekben, hogy mekkora lépést tudtunk megtenni, arra legközelebb egy év múlva lehet majd válaszolni” – fejezi be mondandóját a parlamenti képviselő.

Hétfőn Homrogdon készítettünk wifi-bejárást, ami azt jelenti, hogy a megrendelők névsora alapján végigjárjuk házról házra a végpontokat és megnézzük, hogy látható-e a kiszemelt magaslati pont - meséli Horváth Csaba, alapítványunk munkatársa, hozzátéve: a községben végül a templomtorony lett a kiszemelt magaslati pont, mert szinte mindenhonnan jól látszik.

Az Internet Terjesztéséért Alapítványt tavaly tavasszal indítottuk, akkori, Login Initiative nevű programunk nagyon hasonló volt a jelenlegihez: wifi-antennákon keresztül közösségi internethez juttatta a Borsod megyei Cserehát vidékének lakóit. A programba bekapcsolt községek (Tomor, Selyeb) lakói a szolgáltatást megfizethető áron kínált, felújított számítógépek megvásárlásával használhatták, s használják a mai napig. 

A program 2008-ban kapcsolt magasabb fokozatba, s júniusig várhatóan 3 ezer felhasználó kap drótnélküli internet-hozzáférést. (A pályázat részletei  a korábbi bejegyzésekben szerepelnek.) A Login Initiative elnevezést időközben lecseréltük, helyette a programnak a célközönség számára érthetőbb és jobban csengő Wifi falu nevet adtuk.

A programot abból a 200 millió forintból valósítjuk meg, amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ítélt meg számunkra. A pályázatot nyert települések segítik megtalálni azokat a rászoruló, tehát a kedvezményezettek körébe tartozó lakókat, akiknek wifi-összeköttetést, méltányos áron kínált számítógépet, ingyenes oktatást, s év végéig ingyenes drótnélküli internetet biztosítunk.

Munkatársaink az elmúlt hét keddjén két csoportra osztva dolgoztak a Cserehátban. Fábri András projektvezető Aranyosi Györggyel, Horváth Csabával és Gulyás Pállal hat településen kereste meg azokat a magaslati pontokat, amelyekre a wifi-antenna rögzíthető, s amelyről akadálytalanul szórható a wifi a majdani felhasználók házáig. A tájékozódást jóformán lehetetlenné tette a sűrű köd. Baktakéken például ilyen idő volt.

Baktakéken végül is harminc ember vásárolhat számítógépet, s wifi-antennát. Dobos Dénes polgármester megígérte, hogy akinek anyagi gondjai vannak, annak a 18 ezer forintos Netbox számítógép és a 12 ezer forintos wifi-jelvevő megvásárlását az önkormányzat visszatérítendő kölcsönnel segíti. (Képünkön a baktakéki tárgyalás.)

Nyírő András ezt követően prezentációt tartott az Edelény Kistérség Többcélú Társulása vezetőjének, Szaniszló Jánosnak, s az UNDP képviselőjének, Varga Péternek. A kistérségi társuláshoz 47 település tartozik, a keddi megállapodás szerint ezek közül Bódvaszilason, Szendrőn, s Edelényben szervezünk olyan összejöveteleket, ahol a többi falu vezetőit is beavatjuk a Wifi falu céljaiba, s persze igyekszünk bevonni őket a programban. Egyelőre viszont kihulanak a programból azok a községek, amelyekben nincs ADSL-összeköttetés, ilyen infrastrukturális fejlesztéseket ugyanis alapítványunk nem tud felvállalni.

A tavalyihoz képest szigorúbb feltételekkel lehet csak Netboxot vásárolni, erre azért volt szükség, hogy tényleg a leginkább rászorulók, tehát a szociális-, vagy munkanélküli segélyre jogosult, jellemzően roma lakosság juthasson internethez. Ez annak ellenére így van, hogy maga a kezdeményezés nem segélyprogram: a használt számítógépeket mindenki megvásárolja magának, az önkormányzat legfeljebb a részletfizetéshez nyújt segítséget, visszatérítendő szociális kölcsön útján. Aki nem törleszti a gép árát, az sajnos kénytelen lesz visszaadni.

A falvak vezetői beszélgetéseink során többször utalta rá, hogy az ingyen, segélyként juttatott javakat nem feltétlenül becsülik meg az emberek. Alapítványunk azonban minden esetben hangsúlyozza, hogy a számítógépeket nem osztogatja, hanem egy speciális igényű közönséget kiszolgálva pénzért árusítja. A közösségi wifi használat ez év végéig ingyenes, azt követően a felhasználóknak kell eltartaniuk a szolgáltatást, még akkor is, ha ezért adott esetben méltányos árat fizetnek majd. Beszélgetéseink során világossá tesszük azt is, hogy aki számítógép-vásárlásra jelentkezik, annak szüksége is van rá. Úgy látjuk, hogy az eldugott és elnéptelenedő települések segélyből élő lakói is tisztában vannak azzal, hogy miben tudják hasznát venni az informatikának. Bár ezekben a leszakadó falvakban nincs magas szintű oktatás, sem kulturális szolgáltatások, de még egy árva újságárus sem, az internetes kommunikációra mégis találunk fogékonyságot, s ennek alapján joggal gondoljuk azt, hogy a digitális írástudatlanság terjedése még megállítható.